Kodaj Dániel
Marxizmus (BBV-020.038, BMVD-020.005)
Kedd, 16:00-17:30 I ép. 228.
A kurzus klasszikus szövegek alapján nyújt bevezetést a marxizmusba. A cél az, hogy megismerjük az alapító atya főbb gondolait. Ez két szempontból hasznos: egyrészt szilárd alapot nyújt a mai kritikai társadalomelmélet különféle formáinak tanulmányozásához, másrészt segít ítéletet alkotni arról, hogy napjainkban mennyire érvényes az eredeti marxi eszme és mennyi köze van hozzá a magukat marxistának vagy baloldalinak nevező kortárs politikai, társadalomtudományi és bölcsészeti irányzatoknak. A kurzus nem igényel közgazdaságtani vagy filozófiai előképzettséget.

Philosophy of Religion (BBV-020.044, BMVD-020.006)
Hétfő, 14:00-15:30 I ép. 228.
This course is an introduction to contemporary philosophy of religion. This area of philosophy functions as an interface between atheists and believers, examining potential rational arguments for or against belief in (different types of) God. Among other things, we will consider the conflict between science and religion, the problem of suffering, and the ontological and cosmological arguments. We will also address the question of religious diversity (could only one religion be true? how could more than one be true?) and the nature of afterlife.

Réz Anna
Élni és halni hagyni (BBV-020.80, BMVD-020.80)
Szerda,12:30-14:00 I ép. 221.
Kinek a hibája a globális felmelegedés? Milyen erkölcsi problémákat vet fel a pornográfia? Meddig terjednek a szólásszabadság határai? Az alkalmazott etika körébe tartozik minden olyan vizsgálódás, amely a filozófiai etika módszereivel ad válaszokat olyan erkölcsi kérdésekre, amelyek a mindennapok személyes életvezetése során; egyes szakmák, hivatások művelése során; illetve az egész társadalmat érintő kérdésekben, sok esetben az állami és nemzetközi szabályozással kapcsolatban felmerülnek. A kurzus során először a normatív etika főbb alapfogalmait és elméleteit járjuk körül, majd a legfontosabb alkalmazott etikai kérdések alapfogalmait, vitás kérdéseit, domináns elméleteit dolgozzuk fel.

Bene László
Hellénisztikus filozófia (BBV-020.010, BMVD-020.01)
Csütörtök 8.30-10.00 I ép. 221.

A görög világban – elsősorban Athénban – a hellenisztikus korra sokrétű filozófiai kultúra alakult ki. A platóni Akadémia – melynek filozófusai a korszakban szkeptikus irányt képviseltek – és az újonnan alapított epikureus és sztoikus iskolák éles vitákat folytattak az ismeretelmélet, az etika és a természetfilozófia kérdéseiről. Éliszi Pürrhón egy másik szkeptikus irányt indított el, mely a hellenisztikus kor végén és a császárkorban erősödött meg. A hellenisztikus iskolákban centrális volt az etika, a filozófiát „az élet művészete” gyanánt fogták fel. Egyes irányok a lélek nyugalmát teljes elméleti tanrendszer kidolgozásával igyekeztek biztosítani, mások pedig éppen a teoretikus elköteleződések felszámolásával. A sztoicizmus, az epikureizmus és a szkepticizmus olyan álláspontok, melyek az európai gondolkodás későbbi korszakaiban is fontos szerepet játszottak, különösen a reneszánszban és a kora újkorban. A sztoikus etika újabb virágkorát éli, sokan ma is közvetlenül relevánsnak érzik az életvezetésben. A hellenisztikus iskolák közötti vitákban pedig – például az igazság kritériumára vagy a determinizmus és emberi felelősség kérdéseiben – belső filozófiai érdekességgel bíró érvek fogalmazódtak meg.

Borbély Gábor
Középkori filozófia (BBV-020.012, BMVD-020.024)
Szerda 14:00-15:30 I ép. 228.

A kurzus a késő-középkori (XII-XV. sz.) filozófia legfontosabb problémáit kívánja áttekinteni néhány kiemelkedő szerző művén keresztül. A kurzus áttekintji a középkori filozófia historiográfiáját, a  görög, arab és zsidó filozófia recepcióját a XII-XIII. században, valamint a középkori skolasztikus tudományosság intézményi hátterét. Az alapok megismerését követően a következő szerzőkről és témákról lesz szó: (1) Canterbury-i Anselmus és az ontológiai istenérv; (2) Petrus Abaelardus önéletírása, Héloise és Abelard az isteni igazságtalanságról, az univerzáléprobléma, a morális jó és a rossz szemantikai elemzése; (3) a filozófia és a teológia viszonya a XIII. századi gondolkodásban, akadémiai cenzúra, az 1270-es és 1277-es elítélő határozatok; (4) XIII. századi viták a lélek természetéről és a világ örökkévalóságáról; (5) Aquinói Tamás, az újító; (6) Duns Scotus: az individualitás, a modalitás és az akaratszabadság új értelmezése; (7) Ockham: szkepticizmus és isteni mindenhatóság. (8) Johannes Buridanus: vagy egyetlen gondolkodó lélek van mindenkiben, vagy a lélek elpusztul a testtel együtt.

Vallásfilozófia (BBV-020.010, BMVD-020.01)
Kedd 14:00-15:30 I ép. 228.

A kurzus a vallásfilozófia hátterével és néhány klasszikus vallásfilozófiai problémával foglalkozik. Mindenekelőtt áttekintjük a vallásdefiníciók legfontosabb típusait és foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy van-e értelme egyáltalán vallásról beszélni. Ezt követően a hétköznapi hitek és a vallási hitek különbözőségét, a vallási reprezentáció jellemző szerkezetét, a vallási jelzések természetét, valamint az ezekhez kapcsolódó, a vallási jelenségek kialakulását és fönnmaradását illető magyarázatokat vizsgáljuk. A klasszikus vallásfilozófiai problémák közül a következőket tárgyaljuk. Értelmesek-e a vallási állítások? Mi jellemzi az istenséget a nyugati teológiai és filozófiai hagyomány szerint. A priori istenérvek. A posteriori istenérvek. A rossz létezésén alapuló ateista érv.

Molnár Péter
Politikai filozófia a kezdetektől a 16. századig (BBV-020.035, BMVD-020.012)
Hétfő 12:00-13:30 I épület, 129.

A szeminárium a címben jelzett téma főbb mozzanatait tekinti át, kitér az ajánlott olvasmányokra, a középkori skolasztika esetében magyarra le nem fordított szövegekre is. Az értékelés kizárólag a kötelező anyag alapján történik az órai aktivitás és beszámoló alapján. A kötelező olvasmányok hozzáférhetőek lesznek a kurzus Canvas-felületén.
A kurzus témái a most kezdődő félévben: a monarchia elméletének kezdetei az antik görög filozófiában (Xenophón, Iszokratész); a hellénisztikus monarchiák és a római világbirodalom monarchista elméletei; az első keresztény monarchia-elmélet (Euszebiosz); a politikai hatalom alapjainak keresztény bírálata (Augustinus); keresztény uralkodói etika az ókor és a középkor határán (Gregorius Magnus); a középkori politikai filozófia az arisztotelészi Politika latinra fordítása előtt (Salisburyi Jánossal bezárólag).

Olay Csaba
Kontinentális filozófia a 20. században (BBV-020.53, BMVD-020.53)
Szerda 12:00-13:30 I ép. 129.

Az előadás áttekinti a 20. századi kontinentális filozófia kiemelkedő koncepcióit, alapproblémáit és főbb állomásait. Kiemelten tárgyaljuk a következő szerzőket: Wilhelm Dilthey, Max Weber, Edmund Husserl, Lukács György, Martin Heidegger, Theodor W. Adorno, Hans-Georg Gadamer, Hannah Arendt, Jean-Paul Sartre, Michel Foucault.

Ullmann Tamás
Életproblémák a filozófiában (BBV-020.54, BMVD-020.54)
Hétfő 10:00-11:30 I ép. 228.

A nem filozófia szakos hallgatóknak hirdetett előadás célja a filozófiai hagyománnyal, a filozófiai gondolkodással és néhány filozófiai alapproblémával való megismerkedés. És főleg annak megmutatása, hogy a filozófia nem absztrakt problémákkal foglalkozik életidegen módon, hanem a valóságos élettel. Minden életproblémának van filozófiai értelmezése és minden filozófiai elmélet egy bizonyos módon megválaszolja az életünk által felvetett kérdéseket.

Szalai Judit
Filozófiatörténet 4. (BBV-020.19, BMVD-020.19)
Szerda 10:00-11:30 C ép. 073.

A Filozófiatörténet IV. kurzus a kora újkor prominens filozófusai (többek között Descartes, Spinoza, Leibniz, Bacon, Hobbes és Locke) főbb munkáit tárgyalja. Az előadás célja, hogy képet adjon a korabeli filozófiai gondolkodás legfontosabb fogalmairól és problémáiról, időnként kitérve azok későbbi továbbélésére is. A megközelítés elmefilozófiai, metafizikai és ismeretelméleti hangsúlyú, de szó lesz morális, valamint politikai elméletekről is.

Baló András Márton – Lovas Anna
Veszélyeztetett nyelvek (BBV-025.24, BMVD-025.24)

Jelenleg körülbelül 6-7000 nyelvet beszélnek az emberek szerte a világon. Ez a csodás sokféleség persze egyenetlenül oszlik meg mind földrajzi szempontból, mind a beszélők számát tekintve, és ha a jelenleg érzékelt folyamatok folytatódnak, egyes becslések szerint a század végére ezeknek a nyelveknek akár a fele is teljesen eltűnhet, miközben néhány nyelv még nagyobb tért hódít. Mik vezetnek oda, hogy egy nyelv veszélyeztetetté válik, és aztán esetleg el is tűnik? Mit veszítünk egy-egy nyelv kihalásával? Mely nyelvek veszélyeztetettek, és hogyan osztályozhatók a nyelvek veszélyeztettség szempontjából? Mennyire sikeresek az újjáélesztési kísérletek? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ a kurzus során.

Gyuris Beáta
Pragmatika (BBV-025.25, BMVD-025.25)

A kurzus azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan lehet szisztematikus módon nyelvi információt közölni kimondás nélkül, és milyen elvek alapján tudunk hallgatóként kimondatlan információt rekonstruálni. Más szóval, a nyelvi jelentés azon aspektusainak vizsgálatába nyújtunk betekintést, amelyeket nem lehet az összetevők vagy az intonációs minták jelentéséből levezetni, hanem a nyelvi forma, a kontextus, illetve egy társadalmi szabályrendszer kölcsönhatásai révén jönnek létre. A vizsgált jelenségek közé tartozik például, hogy milyen vélekedéseket kell tulajdonítanunk annak a beszélőnek, aki a János nem tudja, hogy a Föld lapos mondatot kimondja. Vagy hogy miért és hogyan jut arra a következtetésre, aki azt hallja, hogy Néhány diák ötöst kapott, hogy voltak olyanok is, akik más jegyet kaptak. Illetve, miért gondoljuk, ha azt a mondatot halljuk az asztalnál, hogy Ide tudnád adni a vizet?, hogy többet vár tőlünk a beszélgetőtárs egy egyszerű igen-nél vagy nem-nél?

Hoffmann Ildikó
A nyelvfeldolgozás folyamatai tipikus és atipikus esetekben/helyzetekben (BBV-025.26, BMVD-025.26)

A kurzus bevezetést ad a tipikus és atipikus nyelvfeldolgozás különböző eseteire. A félév során feldolgozandó főbb témák: a nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás, nyelvi zavarok gyermek- és felnőtt korban, nyelv és emlékezet összefüggései, neurokognitív és neurodegeneratív zavarok nyelvi jellemzői.