Doktori programok leírásai
Doktori programok a filozófia intézetben
A Filozófiatudományi Doktori Iskola képzései az ELTE BTK számos intézetének együttműködésén alapulnak. Programjaink munkájában részt vesznek a Filozófia Intézet, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet és a Művészettörténeti Intézet, valamint az Ókortudományi Intézet és a Távol-keleti Intézet egyes tanszékeinek oktatói. A Filozófia Intézethez kapcsolódó programok a következők:
• Antik és középkori filozófia
• Újkori filozófia
• Fenomenológia
• Analitikus filozófia
• Logika és tudományfilozófia
• Etika és politikai filozófia.
Programjaink olyan jelentkezőkre is számítanak, akik a művészetfilozófia, a vallásfilozófia, a kritikai kultúraelméletek iránt érdeklődnek. További információ a Filozófiatudományi Doktori Iskola egészéről:
https://www.btk.elte.hu/filozofiatudomany
Programjaink mindegyike legalább húsz éve működik. Képzéseink felkészítik a hallgatókat PhD fokozatuk megszerzésére. A hallgatók jártasságot szereznek a legújabb kutatási módszerekben, konferenciákon vesznek részt, tudományos cikkeket közölnek, oktatási tapasztalatot szereznek, és megírják doktori értekezésüket. Programjainkra jellemző az alacsony hallgató-oktató arány, és a személyre szabott tanulmányi tervezés. Oktatóink kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokkal bírnak, közül többen jelentős nemzetközi oktatási tapasztalattal is. Filozófiai programjaink magyarul és angol nyelven is elvégezhetőek
Az Elméleti nyelvészet program, mely az ELTE Filozófia Intézet Elméleti Nyelvészeti Központjának oktatóinak és a Nyelvtudományi Kutatóközpont (HUN-REN) kutatóinak részvételével működik, a Nyelvtudományi Doktori Iskola része. További információ:
https://btk.elte.hu/nyelvtudomanyi-doktori-iskola
Analitikus filozófia program
Az angol nyelvterületen a XX. század második felétől meghatározó analitikus filozófiai hagyomány Magyarországon az 1990-es évektől kezdett jelentőssé válni. Ekkor indult az Analitikus filozófia doktori program, amelynek számos résztvevő oktatója, témavezetője az analitikus filozófia nemzetközileg is elismert képviselője; többségük rendszeresen oktat angol nyelvű kurzusokat. Filozófia MA-val (vagy ekvivalens végzettséggel) rendelkező magyar és külföldi hallgatók jelentkezhetnek a magyarul és angolul egyaránt folytatható doktori tanulmányokra. A következő diszciplínák alkotják az Analitikus filozófia program gerincét: nyelvfilozófia, metafizika, elmefilozófia, a pszichológia filozófiája, episztemológia; etika, metaetika, erkölcsfilozófia; az analitikus filozófia története; a feminista filozófia analitikus megközelítései; analitikus művészetfilozófia és esztétika; analitikus politikai filozófia. A Filozófia Doktori Iskola több programjával, elsősorban a Logika és tudományfilozófia doktori programmal együttműködésben lefedett további területek: filozófiai logika; a matematika filozófiája és matematikai logika; tudományfilozófia.
Antik és középkori filozófia program
Programunk 1995-ben indult. A doktorandusok által válaszható kutatási témák a görög-római filozófiától a patrisztikus tradíciókon át a skolasztikáig terjednek, emellett ezen korszakok gondolkodásának későbbi recepcióját is magukban foglalják. Egyaránt választhatók klasszikus filozófiai témák – az antik és a középkori episztemológia, természetfilozófia, metafizika és etika kérdései – és határterületek, amilyen a tudománytörténet, a filozófiai művek irodalmi formája, rétorika és esztétika, vallás és filozófia viszonya. Képzésünk forrásszövegek szoros olvasatára épül. Az első két évben hallgatóink a szövegek elemzésének komplex – filológiai, fogalomtörténeti és az analitikus filozófia eszközeit használó módszereit – sajátíthatják el. A harmadik és a negyedik évben a doktorjelöltek saját kutatási témájukra összpontosítanak, és Ph.D. dolgozatuk megírásán dolgoznak. A jelentkezőknek rendelkezniük kell bizonyos görög vagy latin nyelvismerettel a felvétel idején, és készen vállalniuk kell, hogy doktori tanulmányaik négy éve alatt folytonosan tökéletesítik görög- illetve latintudásukat. A program egyaránt nyitva áll magyar és külföldi hallgatók előtt. Egyes kurzusokat – a magyar nyelvű hallgatók véleményét is kikérve – angolul tartunk meg.
Programvezető: Bene László
Témavezetőink közé tartozik Bodnár Istvám Borbély Gábor, Molnár Péter (Ókori és Középkori Filozófia Tanszék), Bárány István (Ókortudományi Intézet), Simon Attila (Irodalom- és Kultúratudományi Intézet), Bugár István (Debreceni Egyetem), Kendeffy Gábor (Károli Gáspár Református Egyetem), Lautner Péter (Katolikus Egyetem), Németh Attila (Filozófiai Intézet, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, HUN-REN), Vassányi Miklós (Károli Gáspár Református Egyetem).
Etika és politikai filozófia program
A Bence György által alapított, később Ludassy Mária, a Széchenyi-, Bibó- és Lukács díjjal kitüntetett tudós, majd jelenleg Olay Csaba által vezetett program 1993 ősze óta működik, s a következő három célt tűzi maga elé: a modern normatív elméletek és az ezekre vonatkozó kurrens interpretációk, viták ismertetése; az európai és észak-amerikai politikai filozófia történetének teljes körű áttekintése; a modern politikai filozófiában használatos elemzési és érvelési technikák elsajátítása. A programban részt vevő hallgatók átfogó műveltséget szereznek a politikai filozófiában; alaposan megismernek egy szűkebb szakterületet, és színvonalas kutatómunkával bizonyítják, hogy képesek az elsajátított tudás kreatív használatára. A program különösen fontos szerepet játszott és játszik a határon túli magyar filozófusok és politológusok doktori képzésében.
Fenomenológia program
A program 1993-tól része a doktori képzésnek. Alapítója Tengelyi László DSc, egyetemi tanár, aki az Intézet korábbi professzoraként (egyben 2001-ig az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék vezetőjeként), majd haláláig a wuppertali egyetem tanáraként jelentős szerepet játszott a nemzetközi fenomenológiai mozgalomban. A program fontosságát az adja, hogy a fenomenológia nem egyszerűen a XX. századi filozófiai iskolák egyike, hanem az ún. kontinentális filozófiai irányzatok közös kiindulópontja. A kortárs filozófiában és a XX. század egészének gondolkodásában meghatározó szerepet játszik és számos társadalomtudományi és humántudományi iskola számára is termékenynek bizonyult a fenomenológiával való érintkezés. A Fenomenológia Program elindítására és akkreditálására az adta az okot, hogy a fenomenológia mint filozófiai irányzat az egész kortárs szellemtudományban meghatározó módon jelen van. A fenomenológiai programra támaszkodva jött létre a Magyar Filozófiai Társaság Fenomenológiai, majd pedig Vallásfilozófiai Szekciója. Jórészt a program hallgatóinak köszönhetően, és természetesen az oktatók támogatásával, jött létre 2005 őszén a Magyar Fenomenológiai Egyesületet, amely azóta a magyar filozófiai közélet egyik meghatározó szerepelője lett. Szintén a doktoranduszok kezdeményezésére született meg a fenomenológiai irányultságú Aspecto c. folyóirat. Film-, média- és kultúraelmélet program A program a jelenkori kultúra kutatásának vezető központja az ELTE Bölcsészkarán. A programnak otthont adó Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet oktatói a hazai film- és médiatudomány jeles képviselői, akik a tudományos kutatás mellett gyakorlati szakmai tevékenységet is folytatnak. A program tudományos hátterét egyszerre képezik az olyan hagyományosabb diszciplínák, mint a film- vagy televízió-történet, a műfajelméletek vagy a nyilvánosságtörténet csakúgy, mint a kortárs kultúratudományok vagy a vizualitás új elméletei. A program számára fontos a kultúra jelentésképzési folyamatainak társadalmi beágyazottsága és a tudást létrehozó és újratermelő technológiák politikuma. Fontosnak tartja a jelenkori kultúra vizsgálata során a diszciplínák közötti átjárást. A bölcsészkari hagyományoknak megfelelően nagy figyelmet szentel a film és a média textuális, illetve esztétikai aspektusainak, mely megközelítéseket természetes módon kapcsolja össze az analóg és digitális tartalmak előállításával, technológiáival és szabályozásával kapcsolatos kutatásokkal. A befogadás-esztétika klasszikus aspektusai mellett fontosnak tartja a kortárs kultúra használatának, illetve fogyasztásának vizsgálatát. A Doktori Program partneri, illetve szakmai kapcsolatban áll a legjelesebb hazai tudományos és szakmai műhelyekkel, továbbá hosszú távú együttműködéseket tervez neves külföldi egyetemekkel. Az oktatók és a doktoranduszok intenzív közös műhelymunkáját tekinti az oktatási-kutatási tevékenység kulcselemének.
Hermeneutika program
A program a doktori képzés 1993-as akkreditációja óta működik Fehér M. István akadémikus vezetésével, s a fenomenológiai programhoz hasonlóan úttörő szerepet játszott Magyarországon a kortárs filozófiai gondolkodáshoz való felzárkózásban. Megindítására annak a megfontolásnak az alapján került sor, hogy a hermeneutika a kortárs filozófiai kultúra egyik meghatározó irányzata. A kortárs filozófiai klímában a hermeneutika igen fontos szerepet játszik, hiszen a humán tudományok benső összefüggéseinek integratív szemléletmódjához alapvetően járul hozzá. Emellett általános filozófiai jelentőségét az adja, hogy a filozófia szövegekben kristályosodik ki: legyen bár szó ontológiáról, ismeretelméletről, etikáról, vagy a filozófiatörténet bármelyik korszakáról: mindenütt szövegekkel van dolgunk, melyek értelmezést, elsajátítást, kapcsolódást követelnek - ám a cáfolat vagy kritika is csak a szövegek előzetes megértésének fényében termékeny. A hermeneutika a filozófián belül és kívül - többek között az esztétika, a szociológia, a jogelmélet, a politológia, a tudományfilozófia, a kommunikációelmélet, a pszichiátria területén és számos egyéb érintkező szakterületen - komoly és tartós hatást gyakorol. A hermeneutikának a (természet-) tudományok számára adódó jelentősége abban áll, hogy a hermeneutikai gondolkodás tudatosítja, reflektálja azt az életössze- függést, amelybe maguk a tudományok is beágyazódnak, mint a mindenkori emberi tevékenység adott társadalmi-közösségi formái. A program három fő aspektus köré szerveződik. Először: a hermeneutika történeti szempontból való áttekintését tűzi ki célul, mindenekelőtt a XIX-XX. századi fejlemények fényében, a romantikából kiindulva a német szellemtörténeti hagyományon és a fenomenológián keresztül Heideggerig, Gadamerig és a mai francia törekvésekig. Másodszor: szisztematikus szempontból tárgyalja a hermeneutika gondolatkörnek a különböző filozófiai és szaktudományos diszciplínák számára való relevanciáját: hermeneutika és teológia, hermeneutika és etika, hermeneutika és esztétika, hermeneutika és irodalomelmélet, hermeneutika és tudásszociológia, hermeneutika és fenomenológia, hermeneutika és nyelvfilozófia, hermeneutika és a humántudományok kapcsolatát. A harmadik terület a hermeneutika jelenkori önreflexiója.
Logika és tudományfilozófia program
A program a nemzetközi jelentőségű logika-tudós, Ruzsa Imre logikai iskolájából nőtt ki, s az 1993 és 2000 között működő logikai "B" program munkáját folytatja. Ennek előzménye volt az 1991-től Sorostámogatással megindult Logika Posztgraduális Program (Logic Graduate School, LGS), melyet az Intézet (Szimbolikus) Logika Tanszéke az MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Logika Osztályával együtt tartott fenn. Az LGS, majd 1997-ig a Logika "B" program vezetője Madarász Tiborné volt. Az LGS arra az interdiszciplináris koncepcióra épült, hogy a filozófia felől érkező doktoranduszok közös képzésben részesüljenek azokkal, akik a matematikából érkeznek, és többnyire oda is szándékoznak visszatérni. A logika számára a matematikához és a filozófiához való kötődés egyaránt fontos; csakis egy ilyen program biztosíthatja a résztvevők számára, hogy akár matematikusként, akár filozófusként művelik a logikát, kellő rálátásuk legyen a másik oldalra is. A programnak az 1993-as akkreditáció óta inkább a filozófiai doktori képzés sajátosságaihoz kellett alkalmazkodnia. Ennek ellenére sikerült - részint a Logika Tanszék oktatóinak (köztük kiemelten Ruzsa Imre professor emeritusnak), részint a matematikai logikusok hozzájárulásának köszönhetően - az oktatás interdiszciplinaritását és folyamatosságát biztosítani. Az LGS, majd a Logika program mind a logika matematikai alapjaiban, mind filozófiai összefüggéseiben a nemzetközi színvonalnak tartalmilag mindenben megfelelő oktatási programot tudott és tud nyújtani. A programban a munka centrumát a heti rendszerességgel működő logikai és matematikafilozófiai szeminárium jelenti. Ennek állandó résztvevői az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének, a Filozófiai Intézet Elméleti Nyelvészet Tanszékének, illetve az ELTE TTK matematikai és fizikai tanszékeinek munkatársai, oktatói, doktoranduszai és hallgatói. A program kurzusain más programok és iskolák doktoranduszai, főleg analitikus filozófusok, ókori filozófiatörténészek és elméleti nyelvészek vesznek részt.
Újkori filozófia program
Az 1999-ben Boros Gábor egyetemi tanár vezetésével megalakult Újkori Filozófia Program intézményes bázisául az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék, illetve azok az újkori filozófiával foglalkozó kutatócsoportok szolgálnak, amelyek a Tanszékhez kapcsolódva már 1997 óta folyamatosan működtek. A program koncepcionális alapját a filozofálás eredendően történeti jellegéről való meggyőződés alkotja, amely szerint "szisztematikus" filozófiai kérdésekre adott termékeny filozófiai válaszok végső soron a valóságos történeti filozófiákkal párbeszédben születhetnek csak meg. A program ezért nyitott minden kortárs filozófiai irányzat számára. Ezt a végzett doktoranduszok jelenlegi orientációja is bizonyítja, akik ugyanabból a történeti korszakból, Descartes filozófiájából kiindulva részint az analitikus filozófia, részint a fenomenológia irányában tájékozódnak. Az újkori filozófiai programban találnak otthonra azok a doktoranduszok is, akik olyan irányzatok fogalmi eszközeit igyekeznek kutatásaik során felhasználni, melyek nem tartoznak egyik nagy kortárs "szisztematikus" doktori programhoz sem. A program tematikusan a következő kérdéscsoportokat öleli fel: az újkori filozófia értelmezésének fő típusai; a XVII. század filozófiai gondolkodása; a felvilágosodás; Kant és a német idealizmus; a filozófia története Hegeltől Nietzschéig; a tudományos filozófia programjának különböző változatai.