BA specializációk leírásai

BA specializációk

BA specializációk

 

 

 

 

 

A Filozófia Intézet minor specializációinak rövid leírása

A filozófia, az etika és az elméleti nyelvészet minor specializációkat a Filozófia Intézet gondozza. E minorokat felvehetik a BTK hallgatói (a szabad bölcsészet alapszak hallgatói is választhatnak meglévő specializációjuk mellé egy további minor specializációt), az ELTE többi karának hallgatói, és vendéghallgatók is. BA és MA hallgatókat is fogadunk. A filozófia és az etika minorról a filint@btk.elte.hu címen, az elméleti nyelvészet minorról a gardai.kinga@nytud.hu címen lehet érdeklődni.

 

Filozófia minor specializáció

Történeti kurzusaink lefedik a filozófia történetét a korai görög filozófiától a 20. századig, szisztematikus óráink többek között a nyelvfilozófia, az elmefilozófia, a tudományfilozófia, a vallásfilozófia és az etika területeivel foglalkoznak. Kínálatunk tartalmaz olyan, a mai élethez kötődő témákat, mint az automatizáció által felvetett etikai kérdések, vagy a nemi szerepekkel kapcsolatos problémák. A specializáció hallgatói számára a filozófia kurzusok teljes spektruma nyitva áll, történeti és szisztematikus kurzusaink közül 2-2 előadás-szeminárium párt kötelező elvégezniük.

 

Etika minor specializáció

Történeti kurzusaink lefedik az etikai gondolkodás nagy korszakait a görög filozófiától a középkori és újkori filozófián át a 20. és 21. századig. Szisztematikus óráinkon tárgyaljuk a főbb etikai elmélettípusokat, így a kötelességetikai, következményetikai és erényetikai megközelítéseket. Kurzusaink témái között szerepelnek az emberi természetre vonatkozó etikai elméletek, különféle meta-etikai témák, így az erkölcsi megismerés, az erkölcsök metafizikája és az erkölcsi nyelv természetére vonatkozó kérdések, valamint alkalmazott etikai problémák is, mint a nemi szerepek vagy a társadalmi előítéletekhez kapcsolódó témakörök.

 

Elméleti nyelvészet minor specializáció

Az elméleti nyelvészet minort azoknak a hallgatóknak ajánljuk, akiket érdekel a természetes nyelvek szerkezetének leírása, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a nyelvelsajátítás, a nyelv és a társadalom viszonya, a nyelvek hasonlóságai és különbségei, vagy az, hogy a számítógép hogyan „tanítható meg” az emberi nyelvek használatára. A képzés középpontjában a nyelvészet fő ágai (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de lehetőség van a nyelvészet határterületeinek és a kapcsolódó tudományágaknak a tanulmányozására is (pl. szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.). Az elméleti nyelvészet minor felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.


Filozófia BA specializáció

A filozófia specializáció óráin megismerkedhetsz a filozófiai gondolkodás hagyományaival, emellett sajátos nézőpontból gondolhatod végig a modern tudomány, kultúra és az emberi élet alapkérdéseit. Egyéni érdeklődésed függvényében elmélyülhetsz a filozófiatörténet egyes korszakaiban az antikvitástól a 20. századig, az analitikus és a kontinentális filozófia irányzataiban, valamint – többek között – a metafizika, az elmefilozófia, a tudományfilozófia, az etika és a politikai filozófia kérdéseiben.

A Filozófia Intézet weboldala és Facebook oldala
A Logika Tanszék weboldalaFacebook oldala
Az Elméleti Nyelvészet Központ elérhetőségei

Intézetünkben számos megközelítés, módszertan, kutatási irány él egymás mellett. Ennek megfelelően nyelvi, történelmi, matematikai, természettudományos, művészeti és politikai érdeklődésű hallgatók egyaránt kapcsolódni tudnak képzésünkhöz. Ha nem szereted kérdés nélkül elfogadni a tényeket, hanem a miértekre is kíváncsi vagy, ha fejleszteni akarod érveléstechnikádat, elemző- és áttekintőképességedet, ha hajlamos vagy reflektív módon tekinteni az életproblémákra, az erkölcs, a politika és a tudomány kérdéseire, jó helyen jársz. A filozófia specializáción egy sajátos gondolkodással, kérdezési móddal ismerkedhetsz meg.

Tantárgyízelítő:

  • Alapozó kurzusok: Filozófiai antropológia, Életproblémák a filozófiában, Modern filozófiai problémák
  • Filozófiatörténeti kurzusok: Platón, Arisztotelész, A középkori filozófia és teológia története, Kora újkori filozófia, Német idealizmus, Az analitikus filozófia története. 
  • Tematikus kurzusok: Metafizika; Tudás és igazság; Logika; Vallásfilozófia; Élni és halni hagyni – alkalmazott etika; Autoritás és igazságosság – bevezetés a politikai filozófiába; A jó, a rossz, a helyes és a helytelen

A 2020/21 tavaszi félévére meghirdetett kurzusainak részletes leírásai itt találhatók.

Ők is itt végeztek:

AZ ELTE BTK filozófia szakán végzett többek között Kelemen János és Fehér M. István, az MTA filozófus tagjai, Ludassy Mária filozófus, mindhárman intézetünk professor emeritusai,Tengelyi László filozófus, aki intézetünk, majd a wuppertali Bergische Universität professzora volt, Gendler Szabó Zoltán, a Yale University professzora, Miklós Tamás, az Atlantisz Könyvkiadó igazgatója, címzetes egyetemi tanárunk, Petri György költő, és Bartók Imre író.

Érdekességek a szakról:

A Filozófia Intézetben angol nyelvű képzések is folynak, több kurzust angol nyelven is teljesíthetsz. Az intézet kiterjedt külföldi kapcsolatokkal bír, így számos európai egyetemre jelentkezhetsz részképzésre. 

Az Intézetben rendszeresen folynak a szélesebb közönség számára is nyitva álló előadássorozatok, emellett gyakran rendezünk konferenciákat, műhelyszemináriumokat. Ezeken az eseményeken más intézményekben tanító filozófusokat, köztük külföldi előadókat is megismerhetsz. 

Képzésünkön a hagyományos filozófiai témák mellett a mai élethez kapcsolódó kérdéskörökkel is megismerkedhetsz: ilyenek például a nemi szerepek problémái, az alkalmazott etika kérdései, vagy az automatizáció és a mesterséges intelligencia által felvetett problémák

A képzés részletei

A filozófia specializáción a képzés gerincét két nagy tantárgycsoport, a filozófiatörténeti kurzusok és a tematikus kurzusok csoportja adja, melyekből a hallgatónak 3-3 előadás-szeminárium párt kell választania. 

Történeti kurzusaink: Preszókratikus filozófia és Platón; Arisztotelész és hellenisztikus filozófia; Poszthellenisztikus és késő antik filozófia; Középkori filozófia; Kora újkori filozófia és felvilágosodás; Kant, német idealizmus, Marx; Filozófiai irányok a 19. század végén és a 20. században

Tematikus órákból a következőket kínáljuk: Nyelvfilozófia, Ismeretelmélet, Tudományfilozófia, Metafizika, Elmefilozófia, Kortárs filozófia, Politikai filozófia, Társadalomfilozófia, Történelemfilozófia, Vallásfilozófia, Etika. 

Az intézet filozófia és etika minor specializációt is működtet. Oktatóink részt vesznek a vallástudomány minor specializációjában is.

Részletes információk az alapszakról és a specializációról

Továbblépési és karrierlehetőségek

A filozófia specializáció elvégzése egyrészt további tanulmányok és tudományos képzések felé nyit utat, másrészt a legkülönfélébb diplomás munkakörök betöltéséhez segítheti hozzá végzett hallgatóinkat. Számos más bölcsészképzéshez hasonlóan a szabad bölcsész BA diploma lehetővé teszi az elhelyezkedést olyan intézményeknél és cégeknél, melyeknek jó kommunikációs, fogalmazási, szervezőképességgel bíró munkavállalókra van szükségük.

Túl ezen, képzésünk szilárd alapot nyújt az áttekintőképességet, elemzőképességet, jó argumentatív készséget és kreativitást igénylő munkakörök betöltéséhez. Mivel a filozófiai képzés célja nem valamely rögzített tudásanyag besulykolása, hanem a gondolkodni tudás képességének fejlesztése, végzettjeink könnyen sajátítanak el újabb képességeket és képzettségeket, és rugalmasan alkalmazkodnak a változó világ kihívásaihoz. 

Az MA tanulmányok után a további tudományos képzést választó hallgatók a Filozófiatudományi Doktori Iskola számos programján folytathatják tanulmányaikat.

Karrierlehetőségek:

Jellemző munkahelyek: kutatóintézetek, egyetemek, kulturális intézmények, könyvkiadók, írott és elektronikus sajtó.

Jellemző munkakörök: kutató, oktató, újságíró, szóvivő, tanácsadó, HR-es, szerkesztő.


Elméleti nyelvészet specializáció

Az ELTE BTK Filozófia Intézet Elméleti Nyelvészeti Központjában folyik az országban a legszélesebb spektrumú elméleti nyelvészeti képzés, mindhárom (BA, MA, PhD) képzési szinten. A Központ az ELTE BTK és a Nyelvtudományi Intézet megállapodása alapján a Nyelvtudományi Intézetbe kihelyezetten működik, támaszkodva az utóbbi jelentős szakmai és infrastrukturális támogatására. Ennek révén a diákoknak különösen jó lehetőségük nyílik a tudományos kutatásba  való bekapcsolódásra.

Az Elméleti Nyelvészet Központ elérhetőségei és Facebook oldala

A szakot azoknak a hallgatóknak ajánljuk, akik érdeklődnek a természetes nyelvek szerkezetének leírása, elsajátítása és használata iránt. Ilyen érdeklődési körök a nyelv és a pszichológia összefüggései, a nyelvelsajátítás kérdései, a nyelv és a társadalom viszonya, a nyelvek összehasonlítása, a nyelv mint formális rendszer vizsgálata, a nyelvészet számítógépes alkalmazása, valamint a nyelveknek a hagyományos nyelvtant meghaladó leírása.

Célunk, hogy a hallgatók olyan elméleteket és módszereket ismerjenek meg és használjanak alkotó módon, melyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák az egyes természetes nyelvek struktúrájának szabályszerűségeit, illetve az emberi nyelv szerkezetének általános törvényeit. A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de a program lehetőséget ad a nyelvészet határterületeinek és a kapcsolódó tudományágaknak a tanulmányozására is (például szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.). A tanszék oktatói között a modern nyelvészet minden főbb irányának vannak művelői. A szakcsoport tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Tantárgyízelítő:

  • Bevezető grammatikai kurzusok (fonológia, mondattan, szemantika)
  • Matematikai és logikai ismeretek, statisztika
  • Olvasó- és kutatószemináriumok
  • Számítógépes nyelvészeti kurzusok
  • Neurolingvisztikai kurzusok
  • Haladó grammatikai kurzusok

Ők is itt végeztek:

Számos volt tanítványunk kutat és oktat neves hazai és külföldi egyetemeken és kutatóintézetekben, köztük Abrusán Márta (Institut Nicod), Bartos Huba (Nyelvtudományi Intézet, ELTE), Biró Tamás (ELTE), Cser András (PPKE), Csirmaz Anikó (University of Utah), Rácz Péter (CEU), Sóskuthy Márton (The University of British Columbia), Surányi Balázs (Nyelvtudományi Intézet, PPKE), Szendrői Kriszta (UCL London), Szigetvári Péter (ELTE).

Nálunk végzett Kovács Vera szociálpolitikus, lakhatási szakértő, az Utcáról Lakásba Egyesület alapító tagja és Rung András nyelvész, UX stratéga, és Takács Bogi, az első magyar Hugo-díjas író is.

Érdekességek a szakról:

Az Elméleti Nyelvészeti Központ sok mindenben más, mint a többi. Az ELKH (2019-ig MTA) Nyelvtudományi Intézetében működik (Budapest, VI. Benczúr u. 33), mint az ELTE által kihelyezett központ, így az oktatók többsége nem az ELTE alkalmazottja, hanem a Nyelvtudományi Intézeté. A központ honlapja: http://www.nytud.hu/szakcsoport

Az oktatók nálunk nem az igazság megmondóinak tekintik magukat, hanem tanácsadóknak, akik segíteni tudnak abban, hogy megismerjétek a tudomány mai állását, és abban, hogy a megfelelő hozzáállással (sokszor kétkedéssel) olvassátok mások elgondolásait — és fogalmazzátok meg a sajátjaitokat. Ezért (persze a szigorú számonkérés mellett) leginkább segítőkészségre számíthattok, meg arra, hogy egyenrangú félként kezelnek. Ebből következően a tanszéki életre leginkább a jó hangulatú, de sokszor élénk viták jellemzőek.

Az Elméleti nyelvészet szakirány felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

A képzés részletei

A szakirány/specializáció célja a szükséges elméleti megalapozás után olyan módszerek és elemzési eljárások megismertetése, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák a természetes nyelvek struktúrájának a szabályszerűségeit, valamint a nyelvhasználat működését. Olyan szakemberek képzése a cél, akik alkalmasak a megszerzett ismeretek alkotó felhasználására és gyakorlati alkalmazására, továbbá a nyelvvel és a kommunikációval kapcsolatos kutatások, fejlesztések műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készségekkel rendelkeznek.

A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de a szakirány lehetőséget ad a nyelvészet határterületeivel és a kapcsolódó tudományágakkal való ismerkedésre is (például szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.).

Az alapozó kurzusokon (ENY(18)-101-től ENY(18)-107-ig) a nyelvészet alapvető témaköreit mutatjuk be, és a nyelvészeti elméletek sikeres alkalmazásának módszereit, problémáit vázoljuk fel. Például azt, hogy mit jelent a grammatika mint magyarázó célú, elméleti modell, mi minősülhet nyelvészeti leírásnak és mi magyarázatnak, melyek az alapvető kutatási irányok. Milyen követelményeket ró a nyelvészeti leírásra a nyelvek univerzális elsajátíthatósága, a nyelv társadalmi rétegződése, egysége és változatossága, a nyelv és az agy, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a számítógépes elemzési feladatok és mások. Az elméletek megértését és alkalmazását előkészítik a matematikai és logikai alapismeretek is.

bevezető kurzusok (ENY(18)-203-től ENY(18)-217-ig) anyagaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait.

haladó kurzusok (ENY(18)-302-től 303-ig és ENY(18)-450-től ENY(18)-469-ig) alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a hallgatók betekintést nyernek a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat bemutató és gyakorlati ismereteket adó kurzusokba.

Továbblépési és karrierlehetőségek

Akik eddig nálunk végeztek, azoknak a 91 %-a MA képzésben majd PhD-programokban tanult tovább. Ebből a 40 %-uk neves külföldi egyetemekre ment, pl. Massachusetts Institute of Technology, University College London, Universiteit van Amsterdam, Universiteit Utrecht, Rijksuniversiteit Groningen, University of Edinburgh, Universität des Saarlandes, Universitetet i Tromsø, New York University, Universiteit Leiden, Tilburg University.  Akik már ott is végeztek, ma is nyelvészként dolgoznak.

Az összes elméleti nyelvészet MA-t végzett 24 %-a a Nyelvtudományi Intézetben, 29 %-uk magyar egyetemeken (ELTE, PPKE, BME), 10 %-uk pedig külföldi egyetemeken (pl. Institut Jean Nicod, École Normale Supérieure, University College London, University of Utah, Rijksuniversiteit Groningen, University of British Columbia) dolgozik. További 14 % olyan cégeknél van (fele-fele arányban Magyarországon és külföldön), amelyek számítógépes nyelvészettel és/vagy mesterségesintelligencia-kutatással foglalkoznak (pl. Google, Amazon, Prezi).