ELTE-BTK Filozófiai Intézet

Információk

Képzés

Kurzusok

Tanszékek

Oktatók

Könyvtár

XXXIII. OTDK
Intézeti Filozófia Diákköri Konferencia

A következő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára 2017 tavaszán kerül sor. A filozófiai pályaművek a Társadalomtudományi Szekcióban vesznek részt, melynek megtartására 2017. április 11-13. között kerül sor az ELTE Társadalomtudományi Karán (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A). A nevezés általános feltételeinek részletei hozzáférhetők az OTDT honlapján a "Központi felhívás" címszó alatt. A filozófiai pályázókra vonatkozó speciális elvárásokat a "Szekció Felhívások" között a "Társadalomtudományi Szekció" előírásai tartalmazzák.

Az OTDK-ra csak azok a pályaművek nevezhetők be, amelyek az Intézeti Filozófia TDK konferencián erre megfelelőnek bizonyultak. A konferencia megrendezésére december 16-án, pénteken kerül sor, de. 10 órától, az i épület Bence György termében. A konferencia lebonyolítását, valamint a dolgozatok és előadások elbírálását két tanár és egy hallgató végzi: Faragó-Szabó István, Orthmayr Imre és Nikovitz Bálint. A követelmények az OTDK előírásainak megfelelőek: 20-40 oldalas dolgozat, 15 perces előadás, értékelés az OTDK-ra megadott kritériumok szerint.

A dolgozatokat, az érdemi elbírálás végett a konferencia előtt egy héttel, vagyis december 9. (péntek) éjfélig meg kell kapniuk a zsűri tagjainak. A következő három e-mail címre kérjük elküldeni a pályaműveket: farago-szabo@freemail.hu, orthmayr@t-online.hu, nikovitzbalint@gmail.com.

Bármilyen további kérdéssel forduljanak Orthmayr Imre TDK vezető tanárhoz vagy Nikovitz Bálint TDK-titkárhoz.

Márkus György
(1935-2016)

Életének nyolcvankettedik évében meghalt Márkus György, korunk egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású magyar filozófusa. Elég egy pillantást vetni a hatvanadik születésnapján átnyújtott tanulmánykötet, a Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek tanítványai (Atlantisz, 1993.) tartalomjegyzékére, hogy felmérjük hatását. Ahogy a Bevezetőt jegyző Lakatos András fogalmaz: a kötet "nem csupán tisztelgő főhajtás kíván lenni egy kivételesen konzekvens pálya előtt, hanem egyúttal csöndes tanúságtétel is arról, hogy volt idő, amikor Márkus György jelenléte egy jövendő filozófusgeneráció szemléletét befolyásolta, sőt szakmai igényessége, pedagógiai éthosza olyan fiatalokra is maradandóan hatott, akik egyébként más bölcsészpályára készültek". Például Altrichter Ferencre, Balassa Péterre, Bence Györgyre, Fehér Mártára, Fodor Gézára, Kis Jánosra, Ludassy Máriára, Petri Györgyre és Radnóti Sándorra - hogy csak a legismertebb neveket említsem. Pedig Márkus jelenléte a budapesti bölcsészkaron csupán néhány évre korlátozódott: politikai okokból már a hatvanas évek második felében eltávolították az egyetemi oktatásból. De a felejthetetlen filozófiatörténeti előadások és a zsúfolt teremben, a tanrendben megjelölt másfél óránál jóval tovább tartó szemináriumok (megint Lakatos Andrást idézem: "melyek közül az egyik a marxizmus filozófiai világképének hiteles rekonstrukcióját tűzte kis célul, egy másik pedig ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozott") hatása életre szólt.

Márkus György filozófusi pályája 1957-ben indult: ekkor tért haza Moszkvából, ahol egyetemi tanulmányait végezte, és ekkor jelent meg első tanulmánya a Magyar Filozófiai Szemlében. 1958-ban az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa lett. Ezt követően egymás után jelentek meg tanulmányai, majd könyvei, melyek közül a két legismertebb: a Tordai Zádorral közösen írt Irányzatok a mai polgári filozófiában (Gondolat, 1964.) és a Marxizmus és "antropológia" (Akadémiai, 1966.). Az ő fordításában és kísérő tanulmányával jelent meg először magyarul Wittgenstein Tractatusa (Akadémiai, 1964.), melyen filozófusok (és nemcsak filozófusok) nemzedékei nevelkedtek.

1968-ban többedmagával tiltakozott a szovjet csapatok prágai bevonulása ellen. Hazai "hivatalos" pályafutása hamarosan véget ért: miután a Bence Györggyel és Kis Jánossal közösen írott Lehetséges-e kritikai gazdaságtan? című nagyszabású Marx-kritikát benyújtották a Gondolat Kiadónak, szerzőtársaival (és az ún. Budapesti Iskola más vezető filozófusaival és szociológusaival) együtt eltávolították akadémiai állásából, és egészen 1977-es kényszerű emigrációjáig publikációs tilalom alá esett. Berlinben, majd Ausztráliában tanított, visszavonulásáig a University of Sydney professzora volt.

Az Ausztráliában töltött években is jelentős művek születtek. Ezek egy része már megjelent magyar fordításban, például a Fehér Ferenccel és Heller Ágnessel közösen írt Diktatúra a szükségletek felett (Cserépfalvi, 1991.), a Kultúra és modernitás. Hermeneutikai kísérletek (T-Twins-Lukács Archívum, 1992.) és a Metafizika - mi végre? (Osiris, 1998.) Utolsó könyve, a mintegy negyven évet felölelő alkotói periódus legjelentősebb írásait tartalmazó Culture, Science, Society. The Constitution of Cultural Modernity (Brill, 2011.) rövidesen olvasható lesz magyarul az Atlantisz Kiadó gondozásában.

Végezetül személyesen is elbúcsúzom Tőled Gyuri, ezúttal a baráttól. Még nem tudom, hogyan lehet élni egy olyan világban, amelyben Te már nem vagy jelen. Kedvenc kanti szófordulatoddal kérdezem: lehetséges-e egyáltalán?

(Erdélyi Ágnes)

rd Finnish-Hungarian Seminar in Early Modern Philosophy - See more at: http://philosophy.ceu.edu/events/2015-10-02/3rd-finnish-hungarian-seminar-early-modern-philosophy#sthash.BgogJ5Kl.dpuf
3rd Finnish-Hungarian Seminar in Early Modern Philosophy - See more at: http://philosophy.ceu.edu/events/2015-10-02/3rd-finnish-hungarian-seminar-early-modern-philosophy#sthash.BgogJ5Kl.dpuf
3rd Finnish-Hungarian Seminar in Early Modern Philosophy - See more at: http://philosophy.ceu.edu/events/2015-10-02/3rd-finnish-hungarian-seminar-early-modern-philosophy#sthash.BgogJ5Kl.dpuf3

Erkölcstan, etika


Erkölcstan, etika szakos pedagógus

Az ELTE BTK Filozófia Intézet a 2016 őszi szemeszterben Erkölcstan és etika szakos pedagógus szakirányú továbbképzést indít. A szakirányú továbbképzésre a jelentkezési határidő 2016. június 15.

A szakirányú továbbképzés indításáról a felvi.hu honlapon a hivatalos bejegyzést ld.

ELTE BTK Erkölcstan, etika szakos pedagógus

A képzés célja az etika és erkölcstan tárgy oktatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése, a tárgy tanításához kapcsolódó szakmai és pedagógiai kompetenciák fejlesztése, a pedagógusok meglévő szakmaiságának új ismeretekkel, készségekkel, képességekkel való bővítése.

A képzés két féléves, 2016. szeptemberében indul, és 2017. május-júniusában zárul

A Képzési és kimeneti követelmények a http://www.elte.hu >> Az Egyetemről >> Szabályzatok, dokumentumok >> ELTE Képzési program >> IV. kötet: Szakirányú továbbképzés [PDF] pont alatt olvashatók

Közvetlen link

Narratíva, tapasztalat, élmény

Narratíva, tapasztalat, élmény - évnyitó konferencia  
2016. szeptember 22-23.
Bence György-terem
Program

Szeptember 22., csütörtök

Levezető elnök: Borbély Gábor

9:00-9:40 Steiger Kornél: Az epiktétoszi narratíva

9:40-10:20 Geréby György: Tapasztalati istenismeret Palamasz Szt. Gergelynél

Szünet

Levezető elnök: Orthmayr Imre

10:40-11:20 Tóth Olivér István: A tudatos tapasztalat jelentősége Spinoza Etikájában

11:20-12:00 Hévizi Ottó: Időerezet az eszmék levelén. A kanti antinómiák képtelen temporalitása és a monogram-érv

12:00-12:40 Takó Ferenc: Weber és Kína


12:40-14:00 Ebédszünet


Levezető elnök: Réz Anna

14:00-14:40 Varga Péter András: A filozófiatörténeti elbeszélés értelme Wilhelm Dilthey-nél történeti filozófiai rendszerek kakofóniája között

14:40-15:20 Sajó Sándor: Transzcendentális filozófia vagy történetfilozófia?

15:20- 16:00 Darida Veronika: Sorsesemények és sorstörténések. Gondolatok Ancsel Éva és Tengelyi László élet(történet) értelmezéséről

16:00-16:20 Szünet

Levezető elnök: Ullmann Tamás

16:20-17:00 Boros Gábor: Tengelyi László etikája

17:00-17:40 Kállay Géza: Sponte sua: Spontán értelemképződés és narratív-drámai önazonosság


18:15-től, R épület 030: Fogadás – könyvbemutatók, tájékoztatók


Szeptember 23., péntek

Levezető elnök: Szalai Judit

9:00-9:40 Gyöngyösi Csilla: Ki ért félre kit? Narratívák és narratívákról szóló narratívák a középkori iszlám filozófiával és filozófusokkal kapcsolatban

9:40-10:20  Marosán Bence: A tapasztalat két fogalma: élmény és élettörténet

10:20-10:40 Szünet

Levezető elnök: Olay Csaba

10:40-11:20 Horváth Orsolya: Heidegger és a megtérés mint egzisztenciatörés fenomenológiai hozzáférhetősége

11:20-12:00  Varga-Jani Anna: Vajon lehetséges a hermeneutikai etika? Megjegyzések a ricoeuri narratív identitás alapkérdéseihez

12:00-12:40 Fehér M. István: Az Erlebnis fogalma a századelő filozófiájában: Dilthey, Husserl, Lukács, Heidegger


12:40-14:00 Ebédszünet


Levezető elnök: Erdélyi Ágnes

14:00-14:40 Bárány Tibor: A történetmondás mint társalgás. Érvek az intencionalizmus mellett

14:40-15:20 Márton Miklós: Tapasztalat és intencionalitás - tapasztalati intencionalitás?

15:20-16:00 Danka István: Élmények és hazugságok: a tapasztalás narratív egysége mint életvezető

16:00-16:20 Szünet

Levezető elnök: Ambrus Gergely

16:20-17:00 Golden Dániel: A pragmatizmus útja az élménytől a tapasztalaton át a narratíváig - James, Dewey, Rorty

17:00-17:40 Pöntör Jenő – Tőzsér János: Tartalmas álláspont-e a fizikalizmus?

BA Filozófia képzés

Filozófia diszciplináris MA

Alapvizsga

      

Frissítve:   — webmester