Regionális és nemzeti identitás: Olay Csaba könyvbemutatójához kapcsolódó konferencia
AZ ÁLLAMELMÉLET ALAPKÉRDÉSEI XI.
Regionális-nemzeti identitásképződés és az állam
„Das Wichtigste ist, daß man nicht aufhört zu fragen.” (A legfontosabb az, hogy ne hagyjunk fel a kérdezéssel.)
Albert Einstein
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke és az ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézete – az állam- és kormányzáselméleti alapkutatás, illetve a filozófiai (hermeneutikai-fenomenológiai) identitás-kutatás keretében – külső kutatók bevonásával, Regionális-nemzeti identitásképződés és az állam címmel, könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát szervez, amelyre tisztelettel meghívjuk. A konferencia irányadó problémafelvetését, a vita kiindulópontját, közös kritikai vizsgálatra ajánlott tematikáját Olay Csaba Regionális és nemzeti identitás. Egy hermeneutikai megközelítés címmel a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent könyve szolgáltatja. A kötet bemutatásának és nyilvános megvitatásának célja az identitásképződés személyes, kollektív, regionális, nemzeti-állami szintjeinek, e szintek integrációs hatóképességének, jelentőségének, kapcsolódásainak a kritikai tisztázása, a kapcsolódások formaváltozatainak leírása. A szervezők feltevése és szándéka szerint az identitásképződés filozófiai és szaktudományi nézőpontú vizsgálata fontos adalékkal szolgálhat a versengő civilizációk vagy a nagytérrendekbe szerveződő államok harcában újraformálódó világrendről folytatott vitákhoz, inspirálja az identitásképződéssel kapcsolatos filozófiai-államelméleti kutatásokat, elmélyíti a tudományágak együttműködését.
A rendezvény időpontja: 2024. május 7. 14:00 – 18:30
A rendezvény helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem,1083 Budapest, Ludovika tér 2.
(Ludovika Szárnyépület, John Lukacs társalgó)
A rendezvény szervezője: NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék
PROGRAM
14:00 – 14:10 Deli Gergő (rektor): Köszöntő
14:10 – 14:30 Cs. Kiss Lajos: A modern állam identitása
14:30 – 14:50 Kiss Lajos András: Változatok a kollektív identitásra – etnopluralizmus versus
multikulturalizmus
14:50 – 15:10 Hörcher Ferenc: Lokalitás és felelősség a konzervatív politikai gondolkodásbankonzervatív politikai gondolkodásban
15.10 – 15.30 Karácsony András: Otthonosság és idegenség az identitásban
15.30 – 16.00 Kávészünet
16.00 – 16.20 Pék László: A nemzeti identitás szűkebb és tágabb aspektusai
16:20 – 16:40 Schwendtner Tibor: Nemzeti identitás mint passzív és aktív szintézis
16:40 – 17:00 Gazsó Dániel: Nemzeti hovatartozás és az anyaországi felelősségvállalás
kérdése a 21. században
17:00 – 17:20 Nemes László: Identitásképződés mint fejlődéslélektani és filozófiai probléma
17:20 – 17:40 Olay Csaba: Reflexiók
17:40 – 18:10 Vita
18:10 – 18:30 Kaiser Tamás: Összegzés – tanulságok
SZINOPSZISOK
A kétpólusú világrendszer megszűnését követően sokan úgy vélték, hogy a felgyorsuló globalizációs folyamatok a nemzetállamok és a nacionalizmus korának végét eredményezik. Kérdéses azonban, hogy e folyamatok összessége egy homogén, transznacionális világot hoz-e majd létre, melyben az államhatalom és a kormányok nemzeti törekvései jelentéktelenné válnak. A tapasztalat inkább azt mutatja, hogy a nemzeti identitás és a nemzetépítés mind a mai napig az önmeghatározás és a világrend konstrukciójának alapját képezik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nemzeti törekvések ugyanolyan formában vannak jelen most, mint a modern nemzetállamok kialakulásának kezdeti időszakában. A nacionalizmusok – csakúgy, mint más ideológiák, populáris kultúrák és politikai hitvallások – változás alatt állnak: folyamatosan igazodnak az új társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális feltételekhez. A kérdés tehát nem az, hogy a nemzetállamok korának végét éljük-e vagy sem, hanem az, hogy a globalizáció folyamatai miként alakítják a nacionalizmus alapideáit – a nemzeti identitás, a nemzeti önrendelkezés és a nemzeti egység eszméit –, és hogy azoknak milyen hatásai vannak a nemzeti hovatartozás hétköznapi megnyilvánulásaira, valamint a kormányok nemzeti törekvéseire. E tekintetben a nemzeti kérdés, azaz a nemzet elképzelt és az állam területi határainak egybe nem eséséből fakadó problématerület, valamint az ahhoz szorosan kötődő anyaországi felelősségvállalás eszméje kulcsfontosságú. Az egyre nagyobb prioritással bíró nemzetpolitikák a kormányok újfajta, XXI. századi, globális méreteket öltő nemzeti törekvéseinek legszembetűnőbb megnyilvánulásai. Előadásomban az anyaországi aktivitás különböző vetületeit vizsgálom meg, különös tekintettel a kelet-közép-európai, és azon belül is a magyarországi gyakorlatokra. (Gazsó Dániel)