Az észlelés fenomenológiája 80 év távlatából – Merleau-Ponty gondolkodása (konferencia az ELTE Filozófia Intézetében)

Az észlelés fenomenológiája 80 év távlatából – Merleau-Ponty gondolkodása

Időpont: 2025. június 13.

Helyszín: ELTE BTK Filozófia Intézet – Múzeum krt. 4., I épület, 113-as terem

Az ELTE BTK Filozófia Intézete konferenciát szervez Maurice Merleau-Ponty gondolkodásához kapcsolódóan.

Idén 80 éve, hogy 1945-ben megjelent Maurice Merleau-Ponty legjobban kidolgozott, és talán legnagyobb hatású műve: Az észlelés fenomenológiája. Az észlelés fogalma végig kísérte a szerző gondolkodását ettől a szövegtől kezdve egészen a kései ontológia befejezetlenül maradt projektjéig, s bár rendkívül szerteágazó témákat érintett két „fő műve” között, sohasem tévesztette szem elől ezt a tematikát. A festészet, az irodalom, a kultúrtörténet, a nyelv, a pszichológia, a tudományok és a filozófia viszonya, a történelemfilozófia kérdései, a forradalmi baloldaliság és a társadalmi etika útvesztői, vagy éppen a természet fogalmának újragondolása – s mindezek széleskörű filozófia- és eszmetörténeti háttere: nem annyira az észlelés fenomenológiájának háttérbe szorulásaként értelmezhetőek, sokkal inkább annak részletes kibontásaként. Merleau-Ponty e rendkívül széles paletta talán minden egyes színárnyalatával a világhoz való testi, észlelési viszonyunk modalitásait igyekezett felfesteni, s talán azt az alapvető intuíciót akarta kifejezni, hogy az észlelés fenomenológiája sohasem befejezett, mert mindig a jelentések eme bonyolult szövedékét implikálja. Sohasem hagyott fel az észlelés tanulmányozásával, és sohasem hagyta maga mögött a fenomenológiát. De kitágította ezeket, s elkerülhetetlenül átformálta jelentésüket. Van egy alakzat, amit Merleau-Ponty a legkülönbözőbb témák kapcsán alkalmazott előszeretettel: úgy gondolta, hogy az érzékiségen fundált értelem beíródik ebbe az alapba, és visszamenőlegesen átalakítja azt. Talán így képzelhetnénk el Az észlelés fenomenológiája és a későbbi kutatások viszonyát: mind innen erednek, s nem volnának lehetségesek enélkül a rendkívüli mű nélkül. Ugyanakkor meghaladják és átformálják eredményeit – talán valamiféle Kehre helyett ez az intim kölcsönviszony vibrál a korai szövegek és a kései ontológia kapcsolatában is.
 

A konferencia programja:

9:00–9:05 – Megnyitó

Különleges fenomének I. – szekcióelnök: Schmal Dávid Flórián
9:05–9:35 – Schreiner Dénes: A sóhaj hídja
9:35–10:05 – Baré Luca: Merleau-Ponty a nyelvi kifejezés lehetőségeiről
10:05–10:35 – Marosán Bence: A cselekvő tudat. A tudat aktivista és enaktivista elmélete Merleau-Ponty-nál, Az észlelés fenomenológiája c. művében

10:35–10:45 – Szünet

Ontológia – szekcióelnök: Ullmann Tamás
10:45–11:15 – Kondor Zsuzsa: Világ, test, tudat: Merleau-Ponty holisztikus ontológiája
11:15–11:45 – Popovics Zoltán: „A távollét metafizikája”. Realista filozófus-e Merleau-Ponty?
11:45–12:15 – Schmal Dávid Flórián: Külső és belső nézőpont Merleau-Ponty kései természetfilozófiájában

12:15–13:30 – Ebédszünet

Párbeszédek I. – szekcióelnök: Vermes Katalin
13:30–14:00 – Golden Dániel: A mesterséges intelligencia viselkedése
14:00–14:30 – Ullmann Tamás: A keletkezés két modellje: Merleau-Ponty és Deleuze
14:30–15:00 – Berta Gergely: Hogyan kelt életre a tekintet? A tekintet aktusának színeváltozása Jean-Paul Sartre, Maurice Merleau-Ponty és Emmanuel Levinas megközelítésében

15:00–15:15 – Szünet

Különleges fenomének II. – szekcióelnök: Pintér Judit
15:15–15:45 – Szummer Csaba: Az álom jelentősége Merleau-Ponty korai és késői gondolkodásában
15:45–16:15 – Horváth Lajos: A horizontális hallucináció és Sartre hallucináció-koncepciójának kritikája Az észlelés fenomenológiájában
16:15–16:45 – Nagy Imola: A patológia és az abnormalitás problémája Az észlelés fenomenológiájában

16:45–17:00 – Szünet

Párbeszédek II. – szekcióelnök: Marosán Bence
17:00–17:30 – Sajó Sándor: A tapasztalat filozófiájáról
17:30–18:00 – Vermes Katalin: A táncoló Merleau-Ponty
18:00–18:30 – Pintér Judit: Kiazmus az erdőben