A testfilozófia múltja és jelene
2026.02.04.
Az ELTE BTK Filozófia Intézete konferenciát rendez „A testfilozófia múltja és jelene” címmel, 2026. május 29-én, pénteken, a Múzeum krt. 4/I. Bence György termében (228.).
A testfilozófia a legkülönfélébb filozófiatörténeti előzményekre tekint vissza, de fénykorát kétségkívül a huszadik századtól kezdve éli. Az újkorban minden bizonnyal a szenzualista hagyomány és Nietzsche filozófiája tette a legeredményesebb lépéseket a test fogalmának a lélek uralma alóli felszabadítása és a puszta tárgyi létezés köréből való kivonása irányába. Míg az előbbi főként a fenomenológiai hagyományban talált folytatásra, addig az utóbbi inkább a posztstrukturalistákat látta el új inspirációval. Mindkét irányzat azt az alapvető meglátást igyekezett a maga módján kifejteni, hogy az emberi test nem pusztán egy tárgy a sok közül, hanem a tapasztalat kialakulásának elengedhetetlen közege és feltétele. Ugyanakkor míg az előbbi a megélt tapasztalat reflexív elemzését tekintette megfelelő kiindulópontnak, addig az utóbbi sokkal inkább a testi létezésünk társadalmi, történeti, hatalmi konstitúciójának személytelen folyamataira fókuszált. A fenomenológia és a posztstrukturalizmus szűkebb keretein túl azután számtalan további területen bukkantak fel a test megközelítésének új irányvonalai a társadalom- és politikafilozófiától a feminista elméleteken vagy épp az esztétikán át az analitikus elmefilozófiáig és a kognitív tudományokig. Az utóbbiak esetében a test problémájának előtérbe kerülése azért is tekinthető fontos fejleménynek, mert az „embodied mind” így megszülető gondolatköre a filozófiai érdeklődés azon kevés területeinek egyike – talán a narratív identitás elméletén kívül az egyetlen –, amelyek az elmúlt évtizedekben tartalmas párbeszédre adtak alkalmat analitikus és kontinentális filozófia között.
Természetesen annyiféle különböző gondolatvilág sorolható a testfilozófia címszava alá, hogy a megnevezés talán egyszerűsítő és sematizáló. Ha azonban egységes diszciplínát nem is jelöl, arra azért mindenképpen alkalmas, hogy kiindulópontul szolgáljon a testi létezésünket érintő kutatások összevetésére, megvitatására. A konferenciára tehát további tematikus megkötés nélkül bármilyen testfilozófiához kapcsolódó előadást szeretettel látunk.
Az absztraktokat a testfilozofia.konf2026@gmail.
Az absztraktok elfogadásáról április 30-ig értesítjük a jelentkezőket.
A konferencia szervezői:
Ullmann Tamás és Schmal Dávid Flórián
A testfilozófia a legkülönfélébb filozófiatörténeti előzményekre tekint vissza, de fénykorát kétségkívül a huszadik századtól kezdve éli. Az újkorban minden bizonnyal a szenzualista hagyomány és Nietzsche filozófiája tette a legeredményesebb lépéseket a test fogalmának a lélek uralma alóli felszabadítása és a puszta tárgyi létezés köréből való kivonása irányába. Míg az előbbi főként a fenomenológiai hagyományban talált folytatásra, addig az utóbbi inkább a posztstrukturalistákat látta el új inspirációval. Mindkét irányzat azt az alapvető meglátást igyekezett a maga módján kifejteni, hogy az emberi test nem pusztán egy tárgy a sok közül, hanem a tapasztalat kialakulásának elengedhetetlen közege és feltétele. Ugyanakkor míg az előbbi a megélt tapasztalat reflexív elemzését tekintette megfelelő kiindulópontnak, addig az utóbbi sokkal inkább a testi létezésünk társadalmi, történeti, hatalmi konstitúciójának személytelen folyamataira fókuszált. A fenomenológia és a posztstrukturalizmus szűkebb keretein túl azután számtalan további területen bukkantak fel a test megközelítésének új irányvonalai a társadalom- és politikafilozófiától a feminista elméleteken vagy épp az esztétikán át az analitikus elmefilozófiáig és a kognitív tudományokig. Az utóbbiak esetében a test problémájának előtérbe kerülése azért is tekinthető fontos fejleménynek, mert az „embodied mind” így megszülető gondolatköre a filozófiai érdeklődés azon kevés területeinek egyike – talán a narratív identitás elméletén kívül az egyetlen –, amelyek az elmúlt évtizedekben tartalmas párbeszédre adtak alkalmat analitikus és kontinentális filozófia között.
Természetesen annyiféle különböző gondolatvilág sorolható a testfilozófia címszava alá, hogy a megnevezés talán egyszerűsítő és sematizáló. Ha azonban egységes diszciplínát nem is jelöl, arra azért mindenképpen alkalmas, hogy kiindulópontul szolgáljon a testi létezésünket érintő kutatások összevetésére, megvitatására. A konferenciára tehát további tematikus megkötés nélkül bármilyen testfilozófiához kapcsolódó előadást szeretettel látunk.
Az absztraktokat a testfilozofia.konf2026@gmail.
Az absztraktok elfogadásáról április 30-ig értesítjük a jelentkezőket.
A konferencia szervezői:
Ullmann Tamás és Schmal Dávid Flórián