Szerkesztette: Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János

Megjelent: a Loisir Kiadónál 2015/2016-ban, a Pragmatika sorozat 3. köteteként (sorozatszerkesztő: Nemesi Attila László).

Letölthető a kötet borítója, továbbá tartalomjegyzéke és előszava. A kötet megrendelhető a Bookline-on.

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői: Bárány Tibor, Bezeczky Gábor, Jellinek Sára, Kálmán László, Kapelner Zsolt, Kiss Angelika, Kuti Judit, Molnár Cecília, Nemesi Attila László, Pete Krisztián, Zvolenszky Zsófia. 

Röviden a kötetről és a szerkesztőkről

A kötet szerkesztői filozófusok. Bárány Tibor (Ph.D. 2012, ELTE BTK) a BMGE Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa. Nyelvfilozófiával és analitikus művészetfilozófiával foglalkozik. Zvolenszky Zsófia (Ph.D. 2007, New York University) az ELTE BTK Logika Tanszékének habilitált egyetemi docense. Kutatási témái a nyelvi jelentés kérdésköréhez kapcsolódnak. Tőzsér János (Ph.D. 2005, ELTE BTK) a Kaposvári Egyetem Magyar Nyelvi és Kultúratudományi Tanszékének és az ELTE BTK Filozófia Intézetének habilitált egyetemi docense. Kutatási területe az elmefilozófia és a metafilozófia. Bárány és Zvolenszky fordítóként és szerkesztőként korábban részt vett két nyelvfilozófiai alapmű magyar kiadásának elkészítésében: Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség (1980, magyar kiadás: 2007) és H. P. Grice: Tanulmányok a szavak életéről (1989, magyar kiadás: 2011); ez utóbbi gyűjtemény szervesen kapcsolódik jelen kötet tanulmányaihoz. A tanulmányok szerzőinek többsége az Erdélyi Ágnes és Margócsy István vezetésével működő Erasmus Kollégium „Nyelv – nyelvfilozófia – nyelvi ismeretterjesztés” kutatócsoportjának oktatói és hallgatói közül került ki.

Ajánlások a kötethez

Kelemen János, akadémikus, professor emeritus, Eötvös Loránd Tudományegyetem: A kötet, mely különböző megközelítésekben – Donald Davidson, Harald Weinrich, Paul Ricoeur és mások metaforafelfogása mellett – a Dan Sperber és Deirdre Wilson nevével fémjelzett relevanciaelmélet és a metaforaelmélet összefüggéseit tárgyalja, rendkívül színvonalas és komoly haszonnal kecsegtet. A közreműködők nemcsak jó áttekintést nyújtanak azokról a nemzetközileg legfontosabb új eredményekről, melyek a szóban forgó kutatási területen jelentkeznek, de kritikai elemzéseik révén eredeti módon tovább is fejlesztik azokat. Külön említést érdemel, hogy a kötet egy fiatalabb filozófusgeneráció teljes beéréséről tanúskodik. 

Márton Miklós, egyetemi adjunktus, Eötvös Lóránd Tudományegyetem: Hogyan adhatunk számot a metaforikus, vagy tágabban a figuratív nyelvhasználatról, milyen jellegzetességek alapján vagyunk hajlamosak bizonyos megnyilatkozásokat metaforikusnak tekinteni? Bár első ránézésre úgy tűnhet, ez a kérdés inkább az irodalomelmélet, mintsem a nyelvészet vagy a nyelvfilozófia számára lehet fontos, a helyzet azonban mégsem ez. A metaforakutatás ugyanis egyfajta kísérleti laboratóriumként szolgál a jelentés nyelvészeti és nyelvfilozófiai elméletei számára. Itt derül ugyanis ki, „éles helyzetben” hogyan teljesítenek a különböző szemantikai, pragmatikai vagy referenciaelméletek. Létezik-e metaforikus jelentés; szemantikai vagy pragmatikai jelenség-e a metafora; csak nyelvi metafora létezik vagy más szemiotikai rendszerek is alkalmasak e feladatra? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására szinte minden létező és elképzelhető elméleti alapállásból születtek kísérletek, melyek közül jó néhánnyal találkozhatunk a kötetben. Ráadásul a szerzők az ilyen vagy olyan elméleti háttér mozgósításán túl természetesen saját nézőpontjukat, megfontolásaikat is érvényesítik elemzéseik során, így igazán izgalmas és naprakész tanulmányokat vehet kézbe a téma iránt érdeklődő olvasó.

A Pragmatika sorozat eddigi 4 kötetéről további információ a Loisir oldalán.