A „Megnevezés és szükségszerűség” c. előadássorozatában Saul Kripke kitér az olyan állításokra, hogy „a víz az H₂O”:

 „… A vizet eredetileg jellegzetes tapintása, külső megjelenése és talán íze alapján azonosítottuk … Ha lett volna vagy akár tényleg lenne egy anyag, amelynek teljesen más molekulaszerkezete van, mint a víznek, de felszíni tulajdonságaiban hasonlít a vízre, vajon azt mondanánk, hogy létezik olyan víz, amin nem H₂O? Szerintem nem mondanánk ezt. Ehelyett azt mondanánk: ahogy létezik bolondok aranya, úgy létezhet bolondok vize is olyan anyag, amely valójában nem víz, noha rendelkezik a víz azonosítására eredetileg használt összes tulajdonsággal. És ez szerintem nem csupán az aktuális világra alkalmazható, hanem akkor is érvényes, ha tényellentétes helyzetekről beszélünk. Ha létezett volna bolondok vize, akkor az bolondok vize lett volna, nem pedig víz.” (100. old.)

Hasonló megfontolások érvényesek a vombatokra is. Adva, hogy a vombatok erszényesek, egy olyan lehetséges világról, amelyet vombat-küllemű robotok laknak, nem mondanánk: ott léteznek olyan vombatok, amelyek nem is erszényesek, hanem robotok. Azt mondanánk inkább: azok a robotok nem vombatok—csak „bolondok vombatai”, ahogyan az aranyszerű külsővel bíró pirit sem arany valójában, hanem egy más anyag: „bolondok aranya”.

A fentiek két részletet árulnak el a természetes fajtanevekről: egyrészt a természetes fajták bizonyos lényegi tulajdonságokkal rendelkeznek (pl. a víznek lényegi tulajdonsága, hogy oxigén atomot tartalmaz, a vombatnak pedig az, hogy erszényes). Másrészt a „víz” avagy „vombat” tényellentétes helyzetekben is ugyanazt az anyagot avagy állatot jelöli – merev jelölő, akárcsak a tulajdonnevek. Azonban egyáltalán nem világos, hogy a merev jelölő definíciója (lehetséges világról világra nem változtatja a jelöletét) kiterjeszthető az egyedi jelölő kifejezésekről a fajtanevekre, és ha igen, hogyan. A szemináriumon ezt a kérdéskört, általánosabban pedig Kripke nézeteinek természetes fajtanevekre való kiterjesztését vizsgáljuk meg. Hetente 30–35 oldalnyi olvasmányt vitatunk meg (ennek jó része angolul íródott). Ezzel a 2007-2008-as tanév Kripke-szemináriumainak kérdéseit visszük tovább (a kód azonban oktatói engedéllyel felvehető a korábbiak nélkül is). A tematika a résztvevő hallgatók preferenciái alapján a következő témakörökből tevődik össze: