<div dir="ltr">

<p class="MsoNormal" style="margin:12pt 0cm;text-align:center" align="center"><b><span style="font-size:11pt;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">A
Magyar Filozófiai Szemle 2017-re tervezett számainak témái</span></b><span style="font-size:11pt" lang="EN-US"></span></p><span style="font-size:11pt" lang="EN-US"> </span>

<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;line-height:120%"><b><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">1. Előítélet</span></b></p>

<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;text-align:justify;line-height:120%"><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">Az előítélet mind az episztemológiai
kutatásokban, mind a szociálpszichológiában fontos fogalom, és fontos etikai,
társadalomfilozófiai vonatkozásai is vannak. Az előítélethez gyakrabban negatív
tartalmakat társítunk (kirekesztés, megkülönböztetés). Ugyanakkor az előítéletnek
pozitív értelme is van: bizonyos helyzetekben megkönnyíti a tájékozódást. Az előítélet
hermeneutikai fogalma egyenesen szükségesnek állítja be azt az előzetes tudást,
amely egy hagyományhoz kapcsol mindnyájunkat. Az előítélet a transzcendentális
filozófiában a sematizmus fogalmához kapcsolható, azoknak az előzetes fogalmi
sémáknak a működtetéséhez, amelyek nélkül nem lehetséges megismerés. Másfelől
az előítéletekkel kapcsolatban újabban előtérbe került a nem-tudatos ún.
implicit előítéletek problémaköre is. Ezek ellentétesek lehetnek az alany
explicite vallott elveivel, és olykor nem is tudatosíthatók, illetve
kontrollálhatók. Ennek fényében érdekes az implicit előítéletekért viselt felelősség
és az implicit előítéletek racionalitásának kérdése. Tematikus számunk az előítélet
ezen különféle aspektusainak megvilágítására tesz kísérletet. </span></p>

<span style="font-size:11pt;font-family:"times new roman";color:black" lang="EN-US">(beküldési határidő: 2017.
április 1.)<br>
<br>
</span><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;line-height:120%"><b><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">2. Ismeretelmélet és normativitás</span></b></p>

<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;text-align:justify;line-height:120%"><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">Bár az ismeretelméletet
hagyományosan normatív diszciplínának szokás tekinteni, ez a gondolat az utóbbi
időszakban érezhetően fontosabbá vált. Ebben több tényező is közrejátszott. Először
is a naturalista programot és az annak nyomán színre lépő megközelítéseket –
mint az igazolás-megbízhatóság elméletét – részint éppen a normatív aspektus
elhanyagolása miatt érték bírálatok. Ez felveti a kérdést, hogy a naturalista
ismeretelméletbe beilleszthető-e a normatív szemléletmód, és ha igen, hogyan.
Másodszor az erény-episztemológia szerint, melynek modelljéül az újabb keletű
erény-etikák szolgálnak, a hagyományos ismeretelméleti kérdések – például, mi a
tudás, mikor igazolt egy hit – az episztemikus erényekre való hivatkozással
válaszolhatók meg. Harmadszor, új lendületet kapott a hit etikájának programja,
mely olyan kérdéseket feszeget, hogy milyen episztemikus kötelességeink vannak,
mikor vagyunk felelősek tévedéseinkért, milyen mértékben gyakorolhatunk ellenőrzést
hiteink felett. A tematikus blokkban ilyen, és hasonló, az ismeretelmélet
normatív aspektusával kapcsolatos témákban várjuk az írásokat.</span></p>

<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;line-height:120%"><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">(beküldési határidő: 2017. május 15.)</span></p>

<p class="MsoNormal" style="margin:12pt 0cm;line-height:120%"><b><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">3.
Anima separata</span></b></p>

<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;text-align:justify;line-height:120%"><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">A testtől megkülönböztetett, attól
elválni képes lélek platóni felfogása első látásra aligha népszerű a kortárs
filozófiában. Ugyanakkor a <i>pszükhé </i>platonikus hagyománya olyan kérdések
gazdag kincsestára, amelyek alaposabban megnézve ma is érdeklődésre tarthatnak
számot mind történeti, mind szisztematikus szempontból. Hiszen a platóni
írásokban, az ezekhez kapcsolódó kommentárirodalomban és különösen az
újplatonikus értelmezésekben olyan sokrétű és szerteágazó lélekfilozófiai
koncepciókkal találkozunk, amelyek nemcsak a középkori és reneszánsz
elméletekben élnek tovább, de az újkorban is erőteljesen hatnak. A platóni
elmélet így – minden
kritika dacára – életerős kortársa a descartes-i <i>res cogitans</i>nak, sőt a
szubjektum szubsztanciális egységét felszámoló hume-i tanoknak és a kanti
filozófiának is. Úgy tűnik, a lélek platóni felfogása a szubjektum
archeológiájának olyan primordiális rétege, amelyet az ismételt elrugaszkodási
kísérletek dacára sem tudhatunk soha egészen magunk mögött. Búvópatakként
mindig is jelen volt, s különböző alakváltozatokban ma is kérdéseket vet fel a
lélek halhatatlansága, a léleknek a testhez fűződő ambivalens viszonya, az <i>embodiment,</i>
a (pszicho)szomatikus élmények széles skálája vagy akár a testen kívüli
tapasztalatok lehetősége is.</span></p>

<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;line-height:120%"><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">(beküldési határidő: 2017. július 1.)</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;line-height:120%"><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">A tematikus rovatokba szánt írások mellett, folyamatosan, bármilyen filozófiai témában várunk tanulmányokat.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;line-height:120%"><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">A kéziratokat a <<span style="color:rgb(0,0,255)"><a href="mailto:MagyarFilozofiai.Szemle@btk.mta.hu">MagyarFilozofiai.Szemle@btk.mta.hu</a></span>> címre kérjük.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;line-height:120%"><span style="font-size:11pt;line-height:120%;font-family:"times new roman"" lang="EN-US">A Magyar Filozófiai Szemle szerkesztősége<br></span></p><br><p class="MsoNormal" style="margin:12pt 0cm;text-align:center" align="center"><span style="font-size:11pt" lang="EN-US"> </span></p>

<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;line-height:120%">

</p><br><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:7pt;line-height:120%"><span style="font-family:"times new roman""> </span></p>

</div>