<HTML><HEAD></HEAD>
<BODY dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Times New Roman'; COLOR: #000000">
<DIV>
<DIV 
style='FONT-SIZE: small; TEXT-DECORATION: none; FONT-FAMILY: "Calibri"; FONT-WEIGHT: normal; COLOR: #000000; FONT-STYLE: normal; DISPLAY: inline'><FONT 
face="Times New Roman">Tisztelt Kollégák,</FONT></DIV>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Times New Roman'; COLOR: #000000">
<DIV> </DIV>
<DIV>A Kora Újkori Filozófiatörténeti Műhely (KUFIM) keretében a mai napon, 
2016. december 2-án, <B>16 órai kezdettel az ELTE Filozófiai Intézetében</B> 
(találkozó Boros Gábor irodája előtt)</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><STRONG>Smrcz Ádám</STRONG> tart előadást</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>
<DIV><STRONG>"A sztoikus végzet fogalma(i) a kora újkorban"</STRONG><BR></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>címmel, amelyet az előadással, illetve annak mellékelt anyagával 
kapcsolatos beszélgetés követ. Az előadás absztraktja:</DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV>A neo-sztoicizmus első képviselőjeként számontartott Justus Lipsius két 
meghatározással is szolgált a sztoikus végzet fogalmát illetően. Az első (fatum 
violentum) egy kemény determinista álláspont, mely szerint a világ egyéb 
eseményei mellett döntéseink is determináltak. A második (verum fatum) ezzel 
szemben egy puha determinista pozíció, mely megengedi, hogy döntéseink szabadon 
menjenek végbe. A két végzetfogalom felvázolását követően Lipsius (látszólag) az 
utóbbi mellett köteleződik el, ám - ahogy arra már kortársai is rámutattak - 
ezen álláspont ellentmondásokkal terhes, modern értelmezők pedig egyenesen azt 
feltételezik, hogy Lipsius valójában az első végzetfogalmat tekinthette 
helytállónak. Előadásomban arra kívánok rámutatni, hogy - függetlenül attól, 
hogy mi is lehetett a szerző tulajdonképpeni álláspontja - a sztoikus végzet 
mindkét Lipsius-i fogalmának kialakult egyfajta recepciótörténete a kora újkor 
során, melynek következtében egymással szemben álló felek egyaránt Lipsius-ból 
merítették elgondolásaik egy részét (ahogy ezt például Thomas Hobbes, vagy a 
cambridge-i platonisták előfutárának tekinthető Edward Herbert of Cherbury 
esetében is láthatjuk).<BR></DIV></DIV>
<DIV style="TEXT-DECORATION: ; FONT-FAMILY: ; COLOR: ; DISPLAY: inline">
<DIV style="FONT-FAMILY: ; LINE-HEIGHT: normal">
<DIV><FONT style="face: calibri"><FONT style='face: "Times' roman? 
new></FONT></FONT> </DIV>
<DIV><FONT style="face: calibri"><FONT style='face: "Times' roman? new>Mindenkit 
szeretettel várunk!</FONT></FONT></DIV>
<DIV><FONT style="face: calibri"><FONT style='face: "Times' roman? 
new></FONT></FONT> </DIV>
<DIV><FONT style='face: "Times' roman? new><FONT style="face: calibri">Pavlovits 
Tamás és Schmal Dániel</FONT><BR clear=all></FONT></DIV>
<DIV><FONT style='face: "Times' roman? 
new></FONT> </DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></DIV></BODY></HTML>