<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style type="text/css" style="display:none;"><!-- P {margin-top:0;margin-bottom:0;} --></style>
</head>
<body dir="ltr">
<div id="divtagdefaultwrapper" style="font-size:12pt;color:#000000;font-family:Calibri,Arial,Helvetica,sans-serif;">
<p></p>
<p>Kedves Kollégák!</p>
<p><br>
</p>
<p>A j<span>ö</span>v<span>ő</span> h<span>é</span>ten folytat<span>ó</span>dik <span>
T<strong>amás Gáspár Miklós: Kant → Marx. A társadalomfilozófia eredete</strong> c. szemináriuma:</span></p>
<p><br>
</p>
<p></p>
<p><strong><u>2. Alkalom: 2016. október 27. Egyetemes történet 9 tételben </u></strong></p>
<p></p>
<div>
<p><em>Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből </em>
c. művében Kant az akarat szabadságát szembesíti avval a ténnyel, hogy mint minden természeti lénynek, az embernek a története is alá van vetve a természettörvényeknek. Mi következik ebből a feszültségből? Itt találkozunk a modern filozófia számára döntő fogalommal,
 a „társiatlan társiassággal”. Ez már Marx kritikai elmélete felé mutat. A problémát Kant más helyen is megvilágítja, pl. az „…Ez talán igaz az elméletben, ám a gyakorlatban mit sem ér” szólás vizsgálatának III. szakaszában. Kifürkésszük ennek összefüggését
 a<em> Gazdasági-filozófiai kéziratok </em>1844-ből néhány kijelentésével.</p>
</div>
<p></p>
<p><br>
</p>
<p><b>ELTE BTK Főépület, III. 319.</b></p>
<p>(A Főépület III. emeletére az épület B liftjével, illetve a második emelet mindkét végén található lépcsőn lehet feljutni)</p>
<p><br>
</p>
<p>Üdvözlettel:</p>
<p>Takács Ádám</p>
<br>
<p></p>
</div>
</body>
</html>