<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style type="text/css" style="display:none;"><!-- P {margin-top:0;margin-bottom:0;} --></style>
</head>
<body dir="ltr">
<div id="divtagdefaultwrapper" style="font-size:12pt;color:#000000;font-family:Calibri,Arial,Helvetica,sans-serif;">
<p>Kedves Kollégák!</p>
<p><br>
</p>
<p>Szeretném felhívni a figyelmüket a Filozófiai Kollégium e héten induló szemináriumára.</p>
<p><br>
</p>
<p></p>
<p><span style="font-size: 14pt;">T</span><b><span style="font-size: 14pt;">amás Gáspár Miklós: Kant → Marx. A társadalomfilozófia eredete</span></b></p>
<p><br>
</p>
<p>Marxot sokféleképpen lehet olvasni. Az egyik lehetséges olvasat őt (és néhány követőjét) a klasszikus német filozófiai idealizmus részeként (részeiként) szemügyre venni. Mivel ez csak NÉGY előadás + szeminárium lesz a Filozófiai Kollégiumban, a sorozat alapjául
 szolgáló szöveganyagot a minimumra kell korlátoznunk. Ezért egyáltalán nem vizsgáljuk Fichte, Hegel és mások filozófiáját. Az előadás módja nem filológiai, nem Kant hatását nézzük Marxra vagy Lukácsra (ez Marx esetében nem is volt jelentős), azt se, hogy folytatja-e
 a marxi elmélet Kantot (a szó doktrinális értelmében nem nagyon). Kant erkölcs- és politikai filozófiájából indulunk ki, amelyet itt a fölvilágosodás paradigmatikus esetének tekintünk. Innen jutunk el Marx gazdaságfilozófiájához (amelyet a
<i>Grundrisse </i>pár szöveghelyének révén fogunk elemezni), és föltesszük azt a nagyon egyszerű kérdést, hogy miként lesz – az emancipáció problematikájának keretében – a politikai és erkölcsfilozófiából gazdaságfilozófia, vagy ami itt ugyanaz: társadalomfilozófia.
</p>
<p><br>
</p>
<p><u><b>I. <span><b><u>2016. október 13. 18h</u></b></span>. A kanti <i>Grundlegung
</i>harmadik szakasza, </b></u><span><b><u></u></b></span></p>
<p><i>Az erkölcsök metafizikájának alapvetésé</i>ben Kant a legélesebben világít rá arra, hogy a szabadság az emberi akarat tulajdonsága. Tehát nem pusztán aktus & politikai állapot. Az első előadás avval foglalkozik, hogy ebből hogyan konstituálódik a társadalom,
 mintegy „az erkölcs szelleméből”. Néhány velős Kant-passzus világosan megmutatja, hogy ez miért szükségszerű. Meg azt, hogy a kategorikus imperatívusz miért a társadalmiság alapelve. Maga a társadalmiság (szociabilitás) mint követelés jelenik meg – forradalmi
 módon.</p>
<p><br>
</p>
<p><b>ELTE BTK Főépület, III. 319.</b></p>
<p>(A Főépület III. emeletére az épület B liftjével, illetve a második emelet mindkét végén található lépcsőn lehet feljutni)</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p>Üdvözlettel:</p>
<p>Takács Ádám<br>
</p>
<br>
<p></p>
</div>
</body>
</html>