<div dir="ltr"><p style="margin-bottom:0.0001pt;text-align:center;line-height:150%" align="center"><b><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%">A Magyar
Filozófiai Szemle 2016. évi számainak fókusztémái</span></span></font></b></p><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"></span></font><br><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"></span></font><p style="line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><b><span style="line-height:150%">Állatok:
filozófiai problémák</span></b></span></font></p><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif">

</span></font><p style="line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%">Az
állatokkal kapcsolatos spekulációk egyidősek a filozófia történetével, ám e
különös – mind az emberi, mind pedig a tárgyi világtól jól elkülöníthető –
létezők, akik „társaink a létezésben” más és más problémákat vetnek fel annak
függvényében, ahogyan önmagunkról és a világról gondolkodunk. Az ember <i>animalrationale-</i>ként
történő meghatározása a legkorábbi időktől kezdve egyszerre dokumentuma az
állatokkal való közösségnek és a tőlük való elkülönülésnek: az állat egyszerre
ismerős és radikálisan más. E határokkal kapcsolatos probléma megoldása éppúgy
kereshető e két pólus egyikének vagy másikának hangsúlyozásában. Ami az előbbit
illeti: az állati nyelvhasználat, sőt az állati racionalitás tézise (olykor a
lélekvándorlás tanával kombinálva), amely Plutarkhosztól Montaigne-ig
végigkíséri az ókori és a reneszánsz gondolkodás történetét, egyszerre
magasztalja az állati, és értékeli le az emberi erkölcsöket. A másik pólus jól
érzékelhető a filozófiatörténet egyik legvitatottabb tézisében, a <i>bête-machine</i>
descartes-i gondolatában, amely szerint az állati viselkedés teljes egészében
mechanikai jellegű. Minthogy az ezzel kapcsolatos spekulációk a modern
experimentális tudomány kialakulásának idején jelennek meg, azonnal morális
felhangokat kapnak: vajon az állat fájdalmának jelei lehetnek-e csupán „a
fogaskerekek csikorgásával” analóg zajok, s vajon megengedhetők-e az állatokon
végzett fájdalmas kísérletek? Ehhez hasonló kérdések ma is sokféle formában
vannak jelen a biológia etikájától kezdve az ökológián át az állati jogok
problémájáig. Hasonlóan aktuális az a descartes-i talány is: hogyan viszonyul
egymáshoz az állati és az emberi kogníció, s hogyan tagozódik be az ember a
természetbe. A 2016/2. számába e kérdésekkel – az <i>ismerős</i> és a <i>más</i>
e nyugtalanító határhelyzetével – kapcsolatos történeti és szisztematikus
tanulmányokat várunk. </span></span></font></p><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif">

</span></font><p style="margin-bottom:0.0001pt;line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%">Beküldési határidő: 2016. július 1.</span></span></font></p><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif">

</span></font><p style="margin-bottom:0.0001pt;line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><b><span style="line-height:150%">Kritikai társadalomfilozófia</span></b></span></font></p><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif">

</span></font><p style="line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%">A
kritikai társadalomfilozófia azokkal a filozófiai tendenciákkal szemben,
amelyek a társadalom aktuális állapotát pusztán leírni akarják, az adott
társadalmi rend kritikai megközelítését szorgalmazza. Ez a megközelítés kétféle
lehet: a kritizált jelenségekben a demokrácia, a jogállamiság, a szabadság
deficitjeit, vagy a társadalmi létezés patológiáit állapíthatja meg. Marx, Horkheimer,
Adorno, Foucault inkább ezt az utóbbi tendenciát jelenítik meg, ezzel szemben
például Habermas az előbbit. A kritikai társadalomfilozófia olyan fogalmakra
épül, mint ideológia és hamis tudat, elidegenedés és eldologiasodás,
tömegtermelés és tömegfogyasztás, kapitalizmus és bio-hatalom. Az ehhez a
tendenciához sorolható XIX. és XX. századi gondolkodók törekvéseinek
középpontjában az emancipáció lehetőségének elméleti és gyakorlati kérdései
állnak. A kortárs kritikai társadalomfilozófia olyan új témákkal gazdagította
ezt a hagyományt, mint az elismerés, a gender kérdése, vagy a kolonializmus. A
2016/3 számba ezekről az aktuális, mai társadalmi létezésünket érintő témákról
várunk tanulmányokat.</span></span></font></p><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif">

</span></font><p style="margin-bottom:0.0001pt;line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%">Beküldési határidő: 2016. október 1.</span></span></font></p><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif">

</span></font><p style="margin-bottom:0.0001pt;line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%">A tematikus rovatokba szánt írások
mellett, folyamatosan, bármilyen filozófiai témában várunk tanulmányokat. <br></span></span></font></p><p style="margin-bottom:0.0001pt;line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%">Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy<b> a Magyar Filozófiai Szemle e-mail címe megváltozott!</b><br></span></span></font></p><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif">

</span></font><p style="line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%">A
kéziratokat ezentúl a <</span><a href="mailto:filszemle@webmail.phil-inst.hu" target="_blank"><span style="line-height:150%"></span></a><span style="line-height:150%"></span></span></font><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%"><a href="mailto:MagyarFilozofiai.Szemle@btk.mta.hu" target="_blank">MagyarFilozofiai.Szemle@btk.mta.hu</a>>, <</span></span></font><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%"><a href="mailto:ambrusg@btk.elte.hu" target="_blank">ambrusg@btk.elte.hu</a>> címekre kérjük.</span></span></font></p><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif">

</span></font><p style="line-height:150%"><font size="2"><span style="font-family:arial,helvetica,sans-serif"><span style="line-height:150%">A
Magyar Filozófiai Szemle szerkesztősége </span></span></font></p></div>