<div dir="ltr"><p><strong>[<a href="http://jozsefattilakor.hu/2014/11/24/zsaner-pop-kultura-konferencia/">http://jozsefattilakor.hu/2014/11/24/zsaner-pop-kultura-konferencia/</a>]<br></strong></p><p><strong>Zsáner, pop, kultúra</strong><br>
<strong>Konferenciafelhívás</strong><br>
<strong>2015. április 17–18.</strong></p>
<p>Az elmúlt néhány évben a popkulturális műfajok utat találtak a 
kortárs magyar irodalomhoz. Egyre-másra jelennek meg korábban ismeretlen
 zsánerekhez (urban fantasy, vámpírregény cyberpunk, biopunk, steampunk,
 szingliregény stb.) tartozó művek, virágzásnak indulnak ismerős, de az 
irodalmi közvéleményformálók körében korábban elhanyagolt műfajok 
(detektívregény, hard-boiled krimi, chic-lit, erotikus regény). 
Mindemellett a könyvesboltok polcai roskadoznak a young adult fiction 
legkülönbözőbb műfajú köteteitől.*</p>
<p>Vajon valódi kulturális fordulatnak vagyunk szemtanúi, vagy 
legfeljebb múló divatjelenségről, az irodalom nevű kulturális iparág 
belső önmozgásáról beszélhetünk? Mi az 
esztétikai/poétikai/gazdasági/szociológiai/stb. funkciója és hatása a 
popkulturális műfajok „felemelkedésének”? Milyen értelmezői hozzáállást 
kívánnak tőlünk ezek a szövegek? Milyen szerepe van a zsánerirodalom 
sikerében a különböző médiumoknak, illetve az újmédia megjelenésének?</p>
<p>Általában véve: milyen művészetfilozófiai előfeltevések mentén lehet 
különbséget tenni populáris kultúra és magaskultúra között? Ezek a 
kifejezések milyen történeti folyamatok hatására nyerték el a ma ismerős
 jelentésüket, és megállják-e még mindig a helyüket? Ha a 
megkülönböztetés nem helyes, mert nem jól írja le a kulturális 
jelenségek világát, milyen fogalmi eszközökkel válthatnánk fel e 
kifejezések használatát a kulturális diskurzusok napi gyakorlatában? Ha a
 megkülönböztetés intézményes terminusokban írandó le, hogyan 
konstruálódik meg az egyes kulturális termékek jelentése a magaskultúra,
 és hogyan a popkultúra intézményrendszerén (vagy intézményrendszerein) 
belül?</p>
<p>Konkrétabban: van-e bármi közös a fentebb emlegetett művekben? Ha 
igen, megfigyelhetők-e párhuzamos tendenciák más nyelvű irodalmakban? 
Beszélhetünk-e a népszerű külföldi szerzők (például John le Carré, China
 Miéville, Neil Gaiman, Lawrence Block, Philip K. Dick, Stephen King, J.
 R. R. Tolkien, G. R. R. Martin stb.) magyar befogadás-, illetve 
hatástörténetéről?</p>
<p>A konferencián meghívott előadóként részt vesz: Havasréti József, Margócsy István, Sz. Molnár Szilvia, Wessely Anna.</p>
<p>Várjuk kultúrakutatók, történészek, szociológusok, filozófusok, 
irodalomtörténészek, kritikusok jelentkezését a konferenciára. Egyaránt 
örömmel fogadunk egyes művek értelmezésére koncentráló, továbbá 
általánosabb művészetfilozófiai, kultúraelméleti és irodalomtörténeti 
kérdésekre választ kínáló előadásokat is.</p>
<p>A tervezett harminc perces előadások rövid, ANONIMIZÁLT összefoglalóit (terjedelem: maximum 1500 leütés) <strong>2015. január 11-ig várjuk a <a href="mailto:jakpopkonf@gmail.com">jakpopkonf@gmail.com</a></strong> címen.</p>
<p>A jelentkezés elfogadásáról legkésőbb <strong>2015. február 15-ig értesítjük</strong> a jelentkezőket.</p>
<p><strong>Helyszín</strong>: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi 
Egyetem, Szociológia és Kommunikáció Tanszék (Budapest, Egry József u. 
1., E épület, 7. emelet)</p>
<p><strong>A konferencia szervezői:</strong> József Attila Kör, BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék</p>
<p>Bárány Tibor (BME, JAK), Gaborják Ádám (JAK), Nádor Zsófia (JAK)</p></div>