Igen, igazad van tenyleg redundans. Kiszedjem?<br><br>Z.<br><div class="gmail_quote">2010/10/24 Szabó Gábor <span dir="ltr"><<a href="mailto:gsz@szig.hu">gsz@szig.hu</a>></span><br><blockquote class="gmail_quote" style="margin: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; border-left: 1px solid rgb(204, 204, 204); padding-left: 1ex;">
Zalán,<br>
<br>
az i. pont a definícióban redundáns, nem? Gábor<br>
<br>
Zalan Gyenis írta:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; border-left: 1px solid rgb(204, 204, 204); padding-left: 1ex;"><div class="im">
Sziasztok, <br>
Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam megoldani, hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe tegye), es a szoveg tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.<br>
<br>
Z.<br>
<br></div>
2010/10/24 Szabó Gábor <<a href="mailto:gsz@szig.hu" target="_blank">gsz@szig.hu</a> <mailto:<a href="mailto:gsz@szig.hu" target="_blank">gsz@szig.hu</a>>><div><div></div><div class="h5"><br>
<br>
    Sziasztok,<br>
<br>
    Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt<br>
    helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a<br>
    szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet<br>
    legvégére beszúrtunk egy bekezdést:<br>
<br>
    "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet<br>
    abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös<br>
    /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni.<br>
    Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott<br>
    kérdés."<br>
<br>
    Ez így helyes?<br>
<br>
    Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának<br>
    bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték<br>
    képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a<br>
    képletekre hivatkozást? Kösz,<br>
<br>
    Gábor<br>
<br>
<br>
    Balazs Gyenis írta:<br>
<br>
              Sziasztok!<br>
<br>
         En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors reakcio. A<br>
        szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal<br>
        megnyitni -<br>
        apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen nem<br>
        talalom a hivatkozasaikat.<br>
<br>
         <br>
            1. referensi vélemény:<br>
<br>
            3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit<br>
            többet kell mondani<br>
            róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak<br>
            bizonyos elemi<br>
            események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E<br>
            hatványhalmaza -<br>
               <br>
         REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az elemi<br>
        események valószínűségei.<br>
<br>
         <br>
            hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen<br>
            fontosabb fogalom,<br>
            mint hogy definíció helyett egy példával lehessen<br>
            bevezetni. Kérdés, hogy a<br>
               <br>
         Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi<br>
        is az a<br>
        szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet.<br>
        Peldat<br>
        adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.<br>
<br>
         <br>
            kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a<br>
            dolgozat egyszerűen<br>
            általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e,<br>
            vagy mást.<br>
               <br>
         Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene<br>
        tuzni,<br>
        hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi ter<br>
        kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a<br>
        nem-kommutativitast meg kene jegyezni.<br>
<br>
         <br>
            5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései<br>
               <br>
         Ezt nem talalom.<br>
<br>
         <br>
            5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere<br>
            (legalábbis<br>
            pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy<br>
            minden klasszikus<br>
            valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab)<br>
            korrelációhoz van<br>
            olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban<br>
            ezt általánosítja<br>
            2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó,<br>
            mint amit a<br>
            pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus<br>
            mértéktérnek van<br>
            olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes<br>
            korrelációjához<br>
            van közös ok.<br>
               <br>
         Ezt sem talalom.<br>
<br>
         <br>
            10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti<br>
               <br>
         Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.<br>
<br>
         <br>
            11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk<br>
               <br>
         Legyen.<br>
<br>
         <br>
            2. referensi vélemény:<br>
<br>
            A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a<br>
            témában elért<br>
            eredményeiket.<br>
            Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető<br>
            összefoglaló cikk, tele<br>
            érdekes eredményekkel.<br>
            A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!<br>
<br>
            A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási<br>
            javaslatot:<br>
<br>
            - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés<br>
            végén lévő<br>
            megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene<br>
            javítani, esetleg<br>
            kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)<br>
            sőt (3) mellett is<br>
            lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén<br>
            tetszőleges A és B -<br>
            így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem<br>
            elég ezt a trivi<br>
            esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is<br>
            cáfolja a<br>
            megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az<br>
            1/8 Lebesgue<br>
            mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen<br>
            A=[1,5], B=[3,5]<br>
            és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig<br>
            (1)-(2) teljesül...<br>
<br>
               <br>
         Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell<br>
        torolni, vagy<br>
        mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.<br>
        Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest<br>
        megelozo<br>
        ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.<br>
<br>
         <br>
            - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés,<br>
            amely..." Ha ezt a<br>
            mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az<br>
            értelmezési<br>
            tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a<br>
            megadott leképezés<br>
            mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt<br>
            érdemes lenne így<br>
            is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás,<br>
            hogy "A p pedig az<br>
            a mérték, amely..."<br>
               <br>
         Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo,<br>
        de ha<br>
        megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a<br>
        szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is<br>
        megmondani.<br>
<br>
         <br>
            - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás<br>
            kellene Boole-algebra<br>
            beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy<br>
            miért nem a<br>
            természetes beágyazás fogalom szerepel itt.<br>
               <br>
         Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.<br>
<br>
         <br>
            - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána<br>
            lehet nézni egy<br>
            ilyen példának.<br>
               <br>
         Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es<br>
        referenciat a<br>
        bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes<br>
        kerdes<br>
        targyalva van abban a cikkben.<br>
<br>
         <br>
            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:<br>
            Érdemes lenne<br>
            határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a<br>
            közös okrendszerről<br>
            közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni<br>
            a bekezdést, hogy<br>
            ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal<br>
            természetesebb<br>
            fogalom közös okrendszer esetén.)<br>
<br>
               <br>
         Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.<br>
<br>
         <br>
            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:<br>
            Ha jól értem itt<br>
            esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen<br>
            ezt érdemes lenne<br>
            jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg<br>
            mertrelativitáselméletben az<br>
            események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B<br>
            valószínűségi<br>
            eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor<br>
            nem világos, hogy<br>
            miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.<br>
               <br>
         Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk itt<br>
        "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor<br>
        operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan<br>
        mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak<br>
        uniójával",<br>
        "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok. Az<br>
        esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido<br>
        tartomanyhoz<br>
        vannak hozzarendelve, aminek vannak.<br>
<br>
         <br>
            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2<br>
            mondat: Mivel ez<br>
            is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az<br>
            első javítási<br>
            javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására<br>
            bízom, akár<br>
            maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.<br>
<br>
               <br>
         Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol<br>
        emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana kell<br>
        nezni!<br>
<br>
         Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..<br>
<br>
                Gy.B.<br>
<br>
         <br>
<br>
<br>
</div></div></blockquote>
<br>
</blockquote></div><br>