Sziasztok, <div><br></div><div>Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam megoldani, hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe tegye), es a szoveg tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.</div>
<div><br></div><div>Z.<br><br><div class="gmail_quote">2010/10/24 Szabó Gábor <span dir="ltr"><<a href="mailto:gsz@szig.hu">gsz@szig.hu</a>></span><br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex;">
<div class="im">Sziasztok,<br>
<br>
Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet legvégére beszúrtunk egy bekezdést:<br>

<br>
"Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni. Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott kérdés."<br>

<br>
Ez így helyes?<br>
<br>
Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a képletekre hivatkozást? Kösz,<br>
<br>
Gábor<br>
<br>
<br></div>
Balazs Gyenis írta:<div><div></div><div class="h5"><br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
       Sziasztok!<br>
<br>
  En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors reakcio. A<br>
szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal megnyitni -<br>
apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen nem<br>
talalom a hivatkozasaikat.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
1. referensi vélemény:<br>
<br>
3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit többet kell mondani<br>
róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak bizonyos elemi<br>
események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E hatványhalmaza -<br>
    <br>
</blockquote>
  REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az elemi<br>
események valószínűségei.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen fontosabb fogalom,<br>
mint hogy definíció helyett egy példával lehessen bevezetni. Kérdés, hogy a<br>
    <br>
</blockquote>
  Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi is az a<br>
szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet. Peldat<br>
adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a dolgozat egyszerűen<br>
általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e, vagy mást.<br>
    <br>
</blockquote>
  Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene tuzni,<br>
hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi ter<br>
kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a<br>
nem-kommutativitast meg kene jegyezni.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései<br>
    <br>
</blockquote>
  Ezt nem talalom.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere (legalábbis<br>
pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy minden klasszikus<br>
valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab) korrelációhoz van<br>
olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban ezt általánosítja<br>
2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó, mint amit a<br>
pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus mértéktérnek van<br>
olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes korrelációjához<br>
van közös ok.<br>
    <br>
</blockquote>
  Ezt sem talalom.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti<br>
    <br>
</blockquote>
  Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk<br>
    <br>
</blockquote>
  Legyen.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
2. referensi vélemény:<br>
<br>
A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a témában elért<br>
eredményeiket.<br>
Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető összefoglaló cikk, tele<br>
érdekes eredményekkel.<br>
A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!<br>
<br>
A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási javaslatot:<br>
<br>
- Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés végén lévő<br>
megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene javítani, esetleg<br>
kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2) sőt (3) mellett is<br>
lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén tetszőleges A és B -<br>
így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem elég ezt a trivi<br>
esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is cáfolja a<br>
megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az 1/8 Lebesgue<br>
mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen A=[1,5], B=[3,5]<br>
és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig (1)-(2) teljesül...<br>
<br>
    <br>
</blockquote>
  Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell torolni, vagy<br>
mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.<br>
Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest megelozo<br>
ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
- 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés, amely..." Ha ezt a<br>
mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az értelmezési<br>
tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a megadott leképezés<br>
mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt érdemes lenne így<br>
is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás, hogy "A p pedig az<br>
a mérték, amely..."<br>
    <br>
</blockquote>
  Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo, de ha<br>
megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a<br>
szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is<br>
megmondani.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
- 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás kellene Boole-algebra<br>
beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy miért nem a<br>
természetes beágyazás fogalom szerepel itt.<br>
    <br>
</blockquote>
  Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
- 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána lehet nézni egy<br>
ilyen példának.<br>
    <br>
</blockquote>
  Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es referenciat a<br>
bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes kerdes<br>
targyalva van abban a cikkben.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
- 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés: Érdemes lenne<br>
határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a közös okrendszerről<br>
közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni a bekezdést, hogy<br>
ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal természetesebb<br>
fogalom közös okrendszer esetén.)<br>
<br>
    <br>
</blockquote>
  Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
- 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés: Ha jól értem itt<br>
esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen ezt érdemes lenne<br>
jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg mertrelativitáselméletben az<br>
események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B valószínűségi<br>
eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor nem világos, hogy<br>
miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.<br>
    <br>
</blockquote>
  Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk itt<br>
"esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor<br>
operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan<br>
mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak uniójával",<br>
"mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok. Az<br>
esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido tartomanyhoz<br>
vannak hozzarendelve, aminek vannak.<br>
<br>
  <br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
- 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2 mondat: Mivel ez<br>
is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az első javítási<br>
javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására bízom, akár<br>
maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.<br>
<br>
    <br>
</blockquote>
  Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol<br>
emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana kell<br>
nezni!<br>
<br>
  Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..<br>
<br>
         Gy.B.<br>
<br>
  <br>
</blockquote>
<br>
</div></div></blockquote></div><br></div>