Sziasztok, <br><br>Szerintem kell a vegtelen jel a szumma fole. Egyreszt azert, mert szigma-additiv fuggvenyrol van szo, <br>masreszt a veges osszeg ennek a spec esete, ti. amikor egy vegszelet az ureshalmazokbol all. Nekem <br>
korulmenyesebbnek tunik az, ha azt irjuk, hogy veges uniokat megtart, es egyebkent vegteleneket is...<br><br>Z.<br><br><div class="gmail_quote">2010/10/24 Laszlo E. Szabo <span dir="ltr"><<a href="mailto:leszabo@phil.elte.hu">leszabo@phil.elte.hu</a>></span><br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; border-left: 1px solid rgb(204, 204, 204); padding-left: 1ex;">Sziasztok!<br>
<br>
Természetesen, az egyiket vegyük ki, vagy az elsőt, vagy a másodikat. Viszont<br>
az utolsóban is van valami: nem kell a végtelen a szumma jel fölé. Ugyanis nem<br>
biztos, bigy végtelen az összeg (csak lehet végtelen is), tehát nem kell írni<br>
föléje semmit.<br>
<font color="#888888"><br>
L.<br>
</font><div><div></div><div class="h5"><br>
<br>
<br>
On Sunday 24 October 2010 17:05:50 Zalan Gyenis wrote:<br>
> Igen, igazad van tenyleg redundans. Kiszedjem?<br>
><br>
> Z.<br>
> 2010/10/24 Szabó Gábor <<a href="mailto:gsz@szig.hu">gsz@szig.hu</a>><br>
><br>
> > Zalán,<br>
> ><br>
> > az i. pont a definícióban redundáns, nem? Gábor<br>
> ><br>
> > Zalan Gyenis írta:<br>
> >> Sziasztok,<br>
> >> Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam<br>
> >> megoldani, hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe<br>
> >> tegye), es a szoveg tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.<br>
> >><br>
> >> Z.<br>
> >><br>
> >> 2010/10/24 Szabó Gábor <<a href="mailto:gsz@szig.hu">gsz@szig.hu</a> <mailto:<a href="mailto:gsz@szig.hu">gsz@szig.hu</a>>><br>
> >><br>
> >>    Sziasztok,<br>
> >><br>
> >>    Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt<br>
> >>    helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a<br>
> >>    szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet<br>
> >>    legvégére beszúrtunk egy bekezdést:<br>
> >><br>
> >>    "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet<br>
> >>    abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös<br>
> >>    /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni.<br>
> >>    Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott<br>
> >>    kérdés."<br>
> >><br>
> >>    Ez így helyes?<br>
> >><br>
> >>    Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának<br>
> >>    bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték<br>
> >>    képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a<br>
> >>    képletekre hivatkozást? Kösz,<br>
> >><br>
> >>    Gábor<br>
> >><br>
> >>    Balazs Gyenis írta:<br>
> >>              Sziasztok!<br>
> >><br>
> >>         En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors reakcio. A<br>
> >><br>
> >>        szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal<br>
> >>        megnyitni -<br>
> >>        apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen<br>
> >>        nem talalom a hivatkozasaikat.<br>
> >><br>
> >>            1. referensi vélemény:<br>
> >><br>
> >>            3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit<br>
> >>            többet kell mondani<br>
> >>            róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak<br>
> >>            bizonyos elemi<br>
> >>            események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E<br>
> >>            hatványhalmaza -<br>
> >><br>
> >>         REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az elemi<br>
> >><br>
> >>        események valószínűségei.<br>
> >><br>
> >>            hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen<br>
> >>            fontosabb fogalom,<br>
> >>            mint hogy definíció helyett egy példával lehessen<br>
> >>            bevezetni. Kérdés, hogy a<br>
> >><br>
> >>         Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi<br>
> >><br>
> >>        is az a<br>
> >>        szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet.<br>
> >>        Peldat<br>
> >>        adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.<br>
> >><br>
> >>            kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a<br>
> >>            dolgozat egyszerűen<br>
> >>            általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e,<br>
> >>            vagy mást.<br>
> >><br>
> >>         Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene<br>
> >><br>
> >>        tuzni,<br>
> >>        hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi<br>
> >>        ter kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a<br>
> >>        nem-kommutativitast meg kene jegyezni.<br>
> >><br>
> >>            5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései<br>
> >><br>
> >>         Ezt nem talalom.<br>
> >><br>
> >>            5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere<br>
> >>            (legalábbis<br>
> >>            pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy<br>
> >>            minden klasszikus<br>
> >>            valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab)<br>
> >>            korrelációhoz van<br>
> >>            olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban<br>
> >>            ezt általánosítja<br>
> >>            2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó,<br>
> >>            mint amit a<br>
> >>            pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus<br>
> >>            mértéktérnek van<br>
> >>            olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes<br>
> >>            korrelációjához<br>
> >>            van közös ok.<br>
> >><br>
> >>         Ezt sem talalom.<br>
> >><br>
> >>            10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti<br>
> >><br>
> >>         Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.<br>
> >><br>
> >>            11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk<br>
> >><br>
> >>         Legyen.<br>
> >><br>
> >>            2. referensi vélemény:<br>
> >><br>
> >>            A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a<br>
> >>            témában elért<br>
> >>            eredményeiket.<br>
> >>            Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető<br>
> >>            összefoglaló cikk, tele<br>
> >>            érdekes eredményekkel.<br>
> >>            A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!<br>
> >><br>
> >>            A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási<br>
> >>            javaslatot:<br>
> >><br>
> >>            - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés<br>
> >>            végén lévő<br>
> >>            megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene<br>
> >>            javítani, esetleg<br>
> >>            kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)<br>
> >>            sőt (3) mellett is<br>
> >>            lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén<br>
> >>            tetszőleges A és B -<br>
> >>            így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem<br>
> >>            elég ezt a trivi<br>
> >>            esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is<br>
> >>            cáfolja a<br>
> >>            megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az<br>
> >>            1/8 Lebesgue<br>
> >>            mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen<br>
> >>            A=[1,5], B=[3,5]<br>
> >>            és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig<br>
> >>            (1)-(2) teljesül...<br>
> >><br>
> >>         Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell<br>
> >><br>
> >>        torolni, vagy<br>
> >>        mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.<br>
> >>        Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest<br>
> >>        megelozo<br>
> >>        ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.<br>
> >><br>
> >>            - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés,<br>
> >>            amely..." Ha ezt a<br>
> >>            mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az<br>
> >>            értelmezési<br>
> >>            tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a<br>
> >>            megadott leképezés<br>
> >>            mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt<br>
> >>            érdemes lenne így<br>
> >>            is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás,<br>
> >>            hogy "A p pedig az<br>
> >>            a mérték, amely..."<br>
> >><br>
> >>         Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo,<br>
> >><br>
> >>        de ha<br>
> >>        megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a<br>
> >>        szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is<br>
> >>        megmondani.<br>
> >><br>
> >>            - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás<br>
> >>            kellene Boole-algebra<br>
> >>            beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy<br>
> >>            miért nem a<br>
> >>            természetes beágyazás fogalom szerepel itt.<br>
> >><br>
> >>         Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.<br>
> >><br>
> >>            - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána<br>
> >>            lehet nézni egy<br>
> >>            ilyen példának.<br>
> >><br>
> >>         Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es<br>
> >><br>
> >>        referenciat a<br>
> >>        bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes<br>
> >>        kerdes<br>
> >>        targyalva van abban a cikkben.<br>
> >><br>
> >>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:<br>
> >>            Érdemes lenne<br>
> >>            határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a<br>
> >>            közös okrendszerről<br>
> >>            közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni<br>
> >>            a bekezdést, hogy<br>
> >>            ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal<br>
> >>            természetesebb<br>
> >>            fogalom közös okrendszer esetén.)<br>
> >><br>
> >>         Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.<br>
> >><br>
> >>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:<br>
> >>            Ha jól értem itt<br>
> >>            esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen<br>
> >>            ezt érdemes lenne<br>
> >>            jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg<br>
> >>            mertrelativitáselméletben az<br>
> >>            események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B<br>
> >>            valószínűségi<br>
> >>            eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor<br>
> >>            nem világos, hogy<br>
> >>            miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.<br>
> >><br>
> >>         Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk itt<br>
> >><br>
> >>        "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor<br>
> >>        operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan<br>
> >>        mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak<br>
> >>        uniójával",<br>
> >>        "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok. Az<br>
> >>        esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido<br>
> >>        tartomanyhoz<br>
> >>        vannak hozzarendelve, aminek vannak.<br>
> >><br>
> >>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2<br>
> >>            mondat: Mivel ez<br>
> >>            is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az<br>
> >>            első javítási<br>
> >>            javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására<br>
> >>            bízom, akár<br>
> >>            maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.<br>
> >><br>
> >>         Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol<br>
> >><br>
> >>        emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana kell<br>
> >>        nezni!<br>
> >><br>
> >>         Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..<br>
> >><br>
> >>                Gy.B.<br>
<br>
</div></div>--<br>
<div><div></div><div class="h5">L a s z l o  E.  S z a b o<br>
Professor of Philosophy<br>
DEPARTMENT OF LOGIC, INSTITUTE OF PHILOSOPHY<br>
EOTVOS UNIVERSITY, BUDAPEST<br>
<a href="http://phil.elte.hu/leszabo" target="_blank">http://phil.elte.hu/leszabo</a><br>
</div></div></blockquote></div><br>