[MaFLa] Bárány Tibor előadása (Tőzsér János szervezésében)

Csörgőné Szenti Andrea Szenti.Andrea at btk.mta.hu
Tue May 10 09:33:23 CEST 2016


Kedves Kollégák!

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Bárány Tibor (BME GTK)
Ami kifejezhető és ami nem - A kifejezhetőség elve a kortárs nyelvfilozófiában
című előadására.

Az előadás absztraktja:
A kifejezhetőség elve szerint "mindig lehetséges, hogy a beszélő pontosan azt mondja, amit ki akar fejezni" (Searle 1968, 1969/2009, 1979). Az elv felemás filozófiai karriert futott be az elmúlt ötven évben. Egyrészről az elv valamelyik változata mind a mai napig implicit módszertani előfeltevésként ott munkál a jelentés természetével vagy a konvencionálisan kódolt szemantikai jelentésnek a teljes beszédaktus-jelentés kialakulásában játszott szerepével kapcsolatos viták hátterében. Másfelől viszont kevés szerző vizsgálta explicit módon magát az elvet, és érvelt mellette vagy ellene.
Előadásom első részében megvizsgálom, milyen szerepet töltött be az elv Searle korai beszédaktus-elméletében, és tisztázok néhány közkeletű félreértést az elv eredeti változatával kapcsolatban (l. pl. Kissine 2008, 2012). Ezek után - immár a Searle-féle beszédaktus-elmélettől függetlenül - azt fogom megmutatni, hogy az elv jól használható a teljes beszédaktus-jelentésre vonatkozó elemzések taxonómiájának felállításához. Az elv minden aktuális mondatra és megnyilatkozásra definiál egy fordítási vagy helyettesítési relációt, és attól függően, hogy mit követelünk meg az ún. pontos (értsd: maximálisan explicit és szó szerinti) mondatoktól, az elv más és más változatát kapjuk; és az, hogy az elv milyen változatával dolgoznak, jól karakterizálja az egyes álláspontokat. Végül - részben visszakanyarodva a searle-i beszédaktus-elmélethez - megvizsgálom, hogyan lehet érvelni a kifejezhetőség elvének egyes változatai ellen, illetve hogy az elv valóban ellentmondásban van-e Searle nézeteivel az ún. Háttérhez tartozó feltevésekről, amelyek a szerző feltételezése szerint minden aktuális mondat tartalmát meghatározzák (lásd Recanati 2003, Carston 2002, Navarro-Reyes 2009, Kannetzky 2001, 2002, Belleri 2004). Zárásként megmutatom, hogyan használhatjuk a kifejezhetőség elvét a hazugság és a félrevezetés fogalmi megkülönböztetésére (l. Saul 2012), illetve a politikailag korrekt nyelvhasználat működésének leírására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. május 17. 16:00

Tisztelettel:
MTA BTK FI


--------- k?vetkez? r?sz ---------
Egy csatolt HTML ?llom?ny ?t lett konvert?lva...
URL: <http://phil.elte.hu/pipermail/mafla/attachments/20160510/83bc2e4c/attachment.html>


More information about the MaFLa mailing list