[MaFLa] a Magyar Filozófiai Szemle publikációs felhívása 2016.

Zsuzsanna Mariann Lengyel lengyelzsm at gmail.com
Thu Mar 3 00:15:14 CET 2016


*A Magyar Filozófiai Szemle 2016. évi számainak fókusztémái*


*A szabadság *A szabadsághoz kapcsolódó kérdések meghatározó jelentőségűek
a filozófia történetében és a kortárs diskurzusban egyaránt. A szabad
akarat és a szabad cselekvés természete, az alternatív cselekvési
lehetőségek és a befolyás, a kényszermentesség és az autonómia fogalmának
elemzései, a szabadság kapcsolata a determinizmus és az indeterminizmus
kérdésével, a metafizika valamint a pszichológia- és elmefilozófia központi
témái. A szabadsággal kapcsolatos elképzelések ugyanakkor alapvető
jelentőségük a társadalomfilozófiában is: számos etikai, jog- és
politikafilozófiai vitában konstitutív szerepet játszanak a szabadságra
vonatkozó rivális elképzelések. Emellett bizonyos történelemfilozófiai és
esztétikai nézetekben is fontos szerepet játszanak a szabadság (különböző)
értelmezései. A szabadság sokoldalú témája tehát, mondhatjuk, alapvető
antropológiai jelentőségű. A 2016/1 számba ehhez az összetett kérdéskörhöz
kapcsolódó tanulmányokat várunk.

Beküldési határidő: 2016. április 15.

*Állatok: filozófiai problémák*

Az állatokkal kapcsolatos spekulációk egyidősek a filozófia történetével,
ám e különös – mind az emberi, mind pedig a tárgyi világtól jól
elkülöníthető – létezők, akik „társaink a létezésben” más és más
problémákat vetnek fel annak függvényében, ahogyan önmagunkról és a
világról gondolkodunk. Az ember *animalrationale-*ként történő
meghatározása a legkorábbi időktől kezdve egyszerre dokumentuma az
állatokkal való közösségnek és a tőlük való elkülönülésnek: az állat
egyszerre ismerős és radikálisan más. E határokkal kapcsolatos probléma
megoldása éppúgy kereshető e két pólus egyikének vagy másikának
hangsúlyozásában. Ami az előbbit illeti: az állati nyelvhasználat, sőt az
állati racionalitás tézise (olykor a lélekvándorlás tanával kombinálva),
amely Plutarkhosztól Montaigne-ig végigkíséri az ókori és a reneszánsz
gondolkodás történetét, egyszerre magasztalja az állati, és értékeli le az
emberi erkölcsöket. A másik pólus jól érzékelhető a filozófiatörténet egyik
legvitatottabb tézisében, a *bête-machine* descartes-i gondolatában, amely
szerint az állati viselkedés teljes egészében mechanikai jellegű. Minthogy
az ezzel kapcsolatos spekulációk a modern experimentális tudomány
kialakulásának idején jelennek meg, azonnal morális felhangokat kapnak:
vajon az állat fájdalmának jelei lehetnek-e csupán „a fogaskerekek
csikorgásával” analóg zajok, s vajon megengedhetők-e az állatokon végzett
fájdalmas kísérletek? Ehhez hasonló kérdések ma is sokféle formában vannak
jelen a biológia etikájától kezdve az ökológián át az állati jogok
problémájáig. Hasonlóan aktuális az a descartes-i talány is: hogyan
viszonyul egymáshoz az állati és az emberi kogníció, s hogyan tagozódik be
az ember a természetbe. A 2016/2. számába e kérdésekkel – az *ismerős* és a
*más* e nyugtalanító határhelyzetével – kapcsolatos történeti és
szisztematikus tanulmányokat várunk.

Beküldési határidő: 2016. július 1.

*Kritikai társadalomfilozófia*

A kritikai társadalomfilozófia azokkal a filozófiai tendenciákkal szemben,
amelyek a társadalom aktuális állapotát pusztán leírni akarják, az adott
társadalmi rend kritikai megközelítését szorgalmazza. Ez a megközelítés
kétféle lehet: a kritizált jelenségekben a demokrácia, a jogállamiság, a
szabadság deficitjeit, vagy a társadalmi létezés patológiáit állapíthatja
meg. Marx, Horkheimer, Adorno, Foucault inkább ezt az utóbbi tendenciát
jelenítik meg, ezzel szemben például Habermas az előbbit. A kritikai
társadalomfilozófia olyan fogalmakra épül, mint ideológia és hamis tudat,
elidegenedés és eldologiasodás, tömegtermelés és tömegfogyasztás,
kapitalizmus és bio-hatalom. Az ehhez a tendenciához sorolható XIX. és XX.
századi gondolkodók törekvéseinek középpontjában az emancipáció
lehetőségének elméleti és gyakorlati kérdései állnak. A kortárs kritikai
társadalomfilozófia olyan új témákkal gazdagította ezt a hagyományt, mint
az elismerés, a gender kérdése, vagy a kolonializmus. A 2016/3 számba
ezekről az aktuális, mai társadalmi létezésünket érintő témákról várunk
tanulmányokat.

Beküldési határidő: 2016. október 1.

A tematikus rovatokba szánt írások mellett, folyamatosan, bármilyen
filozófiai témában várunk tanulmányokat.

A kéziratokat a <filszemle at webmail.phil-inst.hu> címre kérjük.

A Magyar Filozófiai Szemle szerkesztősége
--------- k�vetkez� r�sz ---------
Egy csatolt HTML �llom�ny �t lett konvert�lva...
URL: <http://phil.elte.hu/pipermail/mafla/attachments/20160303/fed49ab3/attachment.html>
--------- k�vetkez� r�sz ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: Magyar Filoz?fiai Szemle 2016 publik?ci?s felh?v?s-1.pdf
Type: application/pdf
Size: 82686 bytes
Desc: nem el�rhet�
URL: <http://phil.elte.hu/pipermail/mafla/attachments/20160303/fed49ab3/attachment.pdf>


More information about the MaFLa mailing list