[MaFLa] Egyed Péter: Beszámoló a...

laczkos at bibl.u-szeged.hu laczkos at bibl.u-szeged.hu
Thu Sep 22 14:46:10 CEST 2011


Egyed Péter
Beszámoló a VII. Hungarológiai Kongresszus  filozófiai szekcióinak  
tevékenységéről

A Kongresszus filozófiai szekciói tematikájának meghatározásakor abból  
indultunk ki, hogy a magyar/magyar nyelvű filozófia a nemzeti  
művelődés bizonyos korszakaiban jelentős szerepet játszott magának a  
nemzeti művelődésnek, a nemzeti nyelvnek a tudományos eszményeknek,  
iskolakultúrának, intézményeknek  és természetesen iskolakultúrának az  
alakulásában. Ezt az elképzelést igazolták a két szekció előadásai is,
A Magyar Századforduló szekció előadásai először felvázolták a XIX/XX.  
század fordulója jelentős filozófusegyéniségei és a követőik által  
teremtett eszmei kereteket. Nyitó előadásában Perecz László (Budapest)  
a Böhm Károly és Lukács György filozófiai elképzeléseinek  
tipológiailag teljesen más, nem érintkező hagyományáról beszélt, ezt  
követően  Kiss Endre (Budapest) Alexander Bernát a magyar  
filozófiatörténetben egyedülálló Taine-recepciójáról értekezett. A  
további előadások  súlypontosan a magyar filozófiában rendszer- és  
iskolateremtő nagy filozófusegyéniség, a kolozsvári Ferenc József  
Tudományegyetem filozófiaprofesszora munkásságával foglalkoztak  
(halálának 100 évfordulójára emlékezünk az idén). Mészáros András  
(Pozsony) valamint Kissné Novák Éva (Budapest) Böhm életművének  
vallásfilozófiai illetve teológiai aspektusait tárták fel, a  
kolozsvári Böhm kutatók pedig az életmű egyes aspektusainak jelenkori  
analitikus interpretációjára vállalkoztak. Rendre érintették a böhmi  
kulturális önazonosság és recepció vitatott kérdéseit (Ungvári Zrínyi  
Imre),  a böhmi intenzionális logika (Gál László), valamint a  
dialektika/alapfilozófia eredeti összefüggésrendszerét. Mester Béla  
(Budapest) Böhmről mint a Magyar Philosophiai Szemle programalkotó  
szerkesztőjéről, Mariska Zoltán (Miskolc) pedig a szegedre áttelepülő  
kolozsvári Tudományegyetem további sorsáról beszélt, eredeti  
tényföltáró kutatásai fényében.  Az 1996-os kolozsvári  
Böhm-konferencia óta ez volt a legjelentősebb Böhmnek szentelt  
rendezvény, amely századfordulós és európai tudományos- , de  
kolozsvári környezetében is, újabb kutatási eredmények által  
megalapozva újfent igazolta a böhmi filozófia értékeit.*
A Magyar felvilágosodás és kantianizmus szekció Nyitó előadásában  
Mészáros András   a felvilágosodásnak a piarista iskolakultúrával és  
szisztémával kapcsolatos összefüggéseit elemezte, Kiss Endre pedig  
II.József koncepciójának mint etatista felvilágosodáskoncepciónak a  
sajátosságaival foglalkozott. Egyed Péter előadása azt emelte ki, hogy  
az erdélyi triász (Sipos Pál, Köteles Sámuel és Körmöczi József)  
hármas összefüggésrendszerben (felvilágosodás, kantianizmus,  
filozófiaoktatás) elemzendők. Soós Amália Mária a Kötelest a  
nagyenyedi katedrán követő Csorja Ferenc alapphilosophiájának a  
sajátosságait elemezte. Mester Béla a magyar Kant-vita szereplőinek  
eredeti tudományos habitusát bontakoztatta ki, míg Gurka Dezső a  
magyar művelődéstürténetben is jelentős szerepet játszó ásványtani  
társaság filozófiai és művelődéstörténeti hozadékát méltatta. E  
szekció  kutatási eredményei – a személyi összefüggések okán - a  
Közép-kelet európai felvilágosodást kutató munkacsoport tevékenységét  
is bemutatják és természetesen kapcsolódnak az irodalmi  
felvilágosodást tárgyaló szekció munkájához.
Itt jegyezzük meg, hogy jóllehet nem tudtak jelen lenni, Máté  
Zsuzsanna és Rathmann János elküldték felolvasásra szánt tanulmányaikat.
Az előadásokat jelentős számú érdeklődő követte, a diszkussziók és  
viták érdemlegesek, magas tudományos színvonalúak voltak.
Előadóink is jelen voltak a kongresszus reprezentatív színhelyein: a  
Bánffy-palota udvarán-, valamint a “Piramis” egyetemi étteremben  
tartott fogadásokon, megismerték a nagyenyedi Bethlen Gábor  
könyvtárat, valamint Erdély legrégebbi faházait a torockói tanulmányi  
kiránduláson.
A Kongresszus központi szervező titkársága, valamint a Nemzetközi  
Magyarságtudományi Társaság újonnan megalakult Elnöksége is nagyra  
értékelte az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság szervezői  
tevékenységét a kongresszus munkálatainak megszervezésében és  
lebonyolításában.
Mindannyian köszönettel tartozunk Soós Amália Mária EMFT szervező  
titkárnak, valamint Nagy Réka megbízott elnökségi tagnak a központi  
staffban kifejtett, egész hetes, a teljes program bonyolítását  
biztosító tevékenységéért.
A legközelebbi Hungarológiai Kongresszus (a VIII. ) helyszíne Pécs  
lesz, meghívó a Pécsi Tudományegyetem.

*(Itt jegyezzük meg, hogy a Böhm emlékév rendezvényei folytatódnak. Az  
ősz folyamán két beszélgetést szentelünk Böhm Károly teológiai és  
filozófiai/egyetemi oktatói munkásságának,  a Járosi Andor Keresztyén  
Kulturális Műhely keretében. A Böhm Károly emléktábla avatására – a  
Romániai Evangélikus-Lutheránus Püspökség védnöksége alatt – az  
emlékév befejező aktusaként, 2012. január 22-én, A Magyar Kultúra  
Napján kerül sor, Kolozsváron.A szervezésben részt vállalt Dr.  
Adorjáni Dezső Zoltán, evangélikus püspök úr, Dr. Tonk Márton,  a  
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint e sorok írója.)


Egyed Péter,
tudományterületi szervező
EMFT elnök

  Kolozsvár, 2011, szeptember 1


---------------------------
Dr. Laczkó Sándor
SZTE EK Társadalomelméleti Gyűjtemény
6722 Szeged Ady tér 10.
Tel. 62-546-652

------------------------------------------------------
SZTE Egyetemi Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/


_______________________________________________
MaFLa - Hungarian philosophers' mailing list
Archives & Help: http://phil.elte.hu/mafla



More information about the MaFLa mailing list