[MaFLa] felhívás

Szabó Gábor gsz at szig.hu
Tue Nov 2 09:01:39 CET 2010


Miki, Balázs,

ehhez kérnek egy oldalszámot:
Gyenis, Balázs – Miklós Rédei 2010. Causal Completeness of Generalized 
Probability Theories. In Mauricio Suárez (szerk.) /Probabilities, Causes 
and Propensities in Physics/. Dordrecht, Springer.

G.


Laszlo E. Szabo írta:
> Sziasztok!
>
> Az Absztrakt nekem rendben van. Két apróság. Az első Reichenbach ne legyen 
> zárójelben, a másodikat viszont húzzuk ki.
>
> L.
>
>
> On Monday 01 November 2010 20:47:44 Szabó Gábor wrote:
>   
>> Sziasztok,
>>
>>
>> minthogy nem mozdult senki, megírtam (összeollóztam a könyvünkből) az
>> absztraktot. Nézzétek meg, hogy jó-e. Mikitől, Lacitól, Balázstól
>> továbbra is várom a koordinátákat, lehetőleg holnapig!!! ("Szeretnénk
>> kérni ... egy-egy egy-két mondatos bemutatást a szerzőkről: XY egyetemi
>> tanár a Z egyetemen, fő kutatási területei: ez, az. Fontosabb írásai:
>> 1,2.") Üdv,
>>
>> Gábor
>>
>>
>> Causal explanation of correlations
>>
>> No correlation without causation. This is, in its most compact and
>> general formulation, the essence of what became called (Reichenbach's)
>> Common Cause Principle. More explicitly the Common Cause Principle says
>> that every correlation is either due to a direct causal effect linking
>> the correlated entities, or is brought about by a third factor, the
>> so-called (Reichenbachian) common cause. Thus the Common Cause Principle
>> is a non-trivial metaphysical claim about the causal structure of the
>> World. In the essay the authors indend to give a brief overview of their
>> fifteen year long research project devoted to the investigation of the
>> status of the Common Cause Principle, or in other words to the question
>> of common causal explanation of correlations.
>>
>> Laszlo E. Szabo írta:
>>     
>>> Igen, OK, belátom ... maradjon a végtelen jel.
>>>
>>> L.
>>>
>>> On Sunday 24 October 2010 21:29:48 Zalan Gyenis wrote:
>>>       
>>>> Sziasztok,
>>>>
>>>> Szerintem kell a vegtelen jel a szumma fole. Egyreszt azert, mert
>>>> szigma-additiv fuggvenyrol van szo,
>>>> masreszt a veges osszeg ennek a spec esete, ti. amikor egy vegszelet az
>>>> ureshalmazokbol all. Nekem
>>>> korulmenyesebbnek tunik az, ha azt irjuk, hogy veges uniokat megtart, es
>>>> egyebkent vegteleneket is...
>>>>
>>>> Z.
>>>>
>>>> 2010/10/24 Laszlo E. Szabo <leszabo at phil.elte.hu>
>>>>
>>>>         
>>>>> Sziasztok!
>>>>>
>>>>> Természetesen, az egyiket vegyük ki, vagy az elsőt, vagy a másodikat.
>>>>> Viszont
>>>>> az utolsóban is van valami: nem kell a végtelen a szumma jel fölé.
>>>>> Ugyanis nem
>>>>> biztos, bigy végtelen az összeg (csak lehet végtelen is), tehát nem
>>>>> kell írni
>>>>> föléje semmit.
>>>>>
>>>>> L.
>>>>>
>>>>> On Sunday 24 October 2010 17:05:50 Zalan Gyenis wrote:
>>>>>           
>>>>>> Igen, igazad van tenyleg redundans. Kiszedjem?
>>>>>>
>>>>>> Z.
>>>>>> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu>
>>>>>>
>>>>>>             
>>>>>>> Zalán,
>>>>>>>
>>>>>>> az i. pont a definícióban redundáns, nem? Gábor
>>>>>>>
>>>>>>> Zalan Gyenis írta:
>>>>>>>               
>>>>>>>> Sziasztok,
>>>>>>>> Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam
>>>>>>>> megoldani, hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe
>>>>>>>> tegye), es a szoveg tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.
>>>>>>>>
>>>>>>>> Z.
>>>>>>>>
>>>>>>>> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu <mailto:gsz at szig.hu>>
>>>>>>>>
>>>>>>>>    Sziasztok,
>>>>>>>>    
>>>>>>>>    Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt
>>>>>>>>    helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok
>>>>>>>>    a szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet
>>>>>>>>    legvégére beszúrtunk egy bekezdést:
>>>>>>>>    
>>>>>>>>    "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet
>>>>>>>>    abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös
>>>>>>>>    /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni.
>>>>>>>>    Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott
>>>>>>>>    kérdés."
>>>>>>>>    
>>>>>>>>    Ez így helyes?
>>>>>>>>    
>>>>>>>>    Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának
>>>>>>>>    bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték
>>>>>>>>    képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a
>>>>>>>>    képletekre hivatkozást? Kösz,
>>>>>>>>    
>>>>>>>>    Gábor
>>>>>>>>    
>>>>>>>>    Balazs Gyenis írta:
>>>>>>>>              Sziasztok!
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors
>>>>>>>>         reakcio.
>>>>>>>>                 
>>>>> A
>>>>>
>>>>>           
>>>>>>>>        szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal
>>>>>>>>        megnyitni -
>>>>>>>>        apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany
>>>>>>>>        helyen nem talalom a hivatkozasaikat.
>>>>>>>>        
>>>>>>>>            1. referensi vélemény:
>>>>>>>>            
>>>>>>>>            3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit
>>>>>>>>            többet kell mondani
>>>>>>>>            róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak
>>>>>>>>            bizonyos elemi
>>>>>>>>            események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E
>>>>>>>>            hatványhalmaza -
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az
>>>>>>>>         elemi
>>>>>>>>        
>>>>>>>>        események valószínűségei.
>>>>>>>>        
>>>>>>>>            hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen
>>>>>>>>            fontosabb fogalom,
>>>>>>>>            mint hogy definíció helyett egy példával lehessen
>>>>>>>>            bevezetni. Kérdés, hogy a
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi
>>>>>>>>        
>>>>>>>>        is az a
>>>>>>>>        szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is
>>>>>>>>        lehet. Peldat
>>>>>>>>        adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
>>>>>>>>        
>>>>>>>>            kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a
>>>>>>>>            dolgozat egyszerűen
>>>>>>>>            általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e,
>>>>>>>>            vagy mást.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene
>>>>>>>>        
>>>>>>>>        tuzni,
>>>>>>>>        hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a
>>>>>>>>        kvantum-valoszinusegi ter kozott (9. old) - ez utobbit nem
>>>>>>>>        kell definialni, de pl a nem-kommutativitast meg kene
>>>>>>>>        jegyezni.
>>>>>>>>        
>>>>>>>>            5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Ezt nem talalom.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>            5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában
>>>>>>>>            kvantorcsere (legalábbis
>>>>>>>>            pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy
>>>>>>>>            minden klasszikus
>>>>>>>>            valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab)
>>>>>>>>            korrelációhoz van
>>>>>>>>            olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A
>>>>>>>>            továbbiakban ezt általánosítja
>>>>>>>>            2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is
>>>>>>>>            szó, mint amit a
>>>>>>>>            pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus
>>>>>>>>            mértéktérnek van
>>>>>>>>            olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes
>>>>>>>>            korrelációjához
>>>>>>>>            van közös ok.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Ezt sem talalom.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>            10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>            11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Legyen.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>            2. referensi vélemény:
>>>>>>>>            
>>>>>>>>            A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a
>>>>>>>>            témában elért
>>>>>>>>            eredményeiket.
>>>>>>>>            Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető
>>>>>>>>            összefoglaló cikk, tele
>>>>>>>>            érdekes eredményekkel.
>>>>>>>>            A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
>>>>>>>>            
>>>>>>>>            A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási
>>>>>>>>            javaslatot:
>>>>>>>>            
>>>>>>>>            - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés
>>>>>>>>            végén lévő
>>>>>>>>            megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene
>>>>>>>>            javítani, esetleg
>>>>>>>>            kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)
>>>>>>>>            sőt (3) mellett is
>>>>>>>>            lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén
>>>>>>>>            tetszőleges A és B -
>>>>>>>>            így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem
>>>>>>>>            elég ezt a trivi
>>>>>>>>            esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is
>>>>>>>>            cáfolja a
>>>>>>>>            megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum
>>>>>>>>            az 1/8 Lebesgue
>>>>>>>>            mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen
>>>>>>>>            A=[1,5], B=[3,5]
>>>>>>>>            és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig
>>>>>>>>            (1)-(2) teljesül...
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell
>>>>>>>>        
>>>>>>>>        torolni, vagy
>>>>>>>>        mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
>>>>>>>>        Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest
>>>>>>>>        megelozo
>>>>>>>>        ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
>>>>>>>>        
>>>>>>>>            - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés,
>>>>>>>>            amely..." Ha ezt a
>>>>>>>>            mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az
>>>>>>>>            értelmezési
>>>>>>>>            tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a
>>>>>>>>            megadott leképezés
>>>>>>>>            mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt
>>>>>>>>            érdemes lenne így
>>>>>>>>            is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás,
>>>>>>>>            hogy "A p pedig az
>>>>>>>>            a mérték, amely..."
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is
>>>>>>>>         jo,
>>>>>>>>        
>>>>>>>>        de ha
>>>>>>>>        megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
>>>>>>>>        szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan
>>>>>>>>        is megmondani.
>>>>>>>>        
>>>>>>>>            - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás
>>>>>>>>            kellene Boole-algebra
>>>>>>>>            beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy
>>>>>>>>            miért nem a
>>>>>>>>            természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>            - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána
>>>>>>>>            lehet nézni egy
>>>>>>>>            ilyen példának.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es
>>>>>>>>        
>>>>>>>>        referenciat a
>>>>>>>>        bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az
>>>>>>>>        osszes kerdes
>>>>>>>>        targyalva van abban a cikkben.
>>>>>>>>        
>>>>>>>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>>>>>>>>            Érdemes lenne
>>>>>>>>            határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a
>>>>>>>>            közös okrendszerről
>>>>>>>>            közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni
>>>>>>>>            a bekezdést, hogy
>>>>>>>>            ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal
>>>>>>>>            természetesebb
>>>>>>>>            fogalom közös okrendszer esetén.)
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>>>>>>>>            Ha jól értem itt
>>>>>>>>            esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen
>>>>>>>>            ezt érdemes lenne
>>>>>>>>            jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg
>>>>>>>>            mertrelativitáselméletben az
>>>>>>>>            események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B
>>>>>>>>            valószínűségi
>>>>>>>>            eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor
>>>>>>>>            nem világos, hogy
>>>>>>>>            miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk
>>>>>>>>                 
>>>>> itt
>>>>>
>>>>>           
>>>>>>>>        "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
>>>>>>>>        operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
>>>>>>>>        mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak
>>>>>>>>        uniójával",
>>>>>>>>        "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok.
>>>>>>>>        Az esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido
>>>>>>>>        tartomanyhoz
>>>>>>>>        vannak hozzarendelve, aminek vannak.
>>>>>>>>        
>>>>>>>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés
>>>>>>>>            -2 mondat: Mivel ez
>>>>>>>>            is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az
>>>>>>>>            első javítási
>>>>>>>>            javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására
>>>>>>>>            bízom, akár
>>>>>>>>            maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
>>>>>>>>         
>>>>>>>>         Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
>>>>>>>>        
>>>>>>>>        emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana
>>>>>>>>                 
>>>>> kell
>>>>>
>>>>>           
>>>>>>>>        nezni!
>>>>>>>>        
>>>>>>>>         Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
>>>>>>>>         
>>>>>>>>                Gy.B.
>>>>>>>>                 
>>>>> --
>>>>> L a s z l o  E.  S z a b o
>>>>> Professor of Philosophy
>>>>> DEPARTMENT OF LOGIC, INSTITUTE OF PHILOSOPHY
>>>>> EOTVOS UNIVERSITY, BUDAPEST
>>>>> http://phil.elte.hu/leszabo
>>>>>           
>
>   



More information about the MaFLa mailing list