[MaFLa] felhívás

Szabó Gábor gsz at szig.hu
Mon Nov 1 20:47:44 CET 2010


Sziasztok,


minthogy nem mozdult senki, megírtam (összeollóztam a könyvünkből) az 
absztraktot. Nézzétek meg, hogy jó-e. Mikitől, Lacitól, Balázstól 
továbbra is várom a koordinátákat, lehetőleg holnapig!!! ("Szeretnénk 
kérni ... egy-egy egy-két mondatos bemutatást a szerzőkről: XY egyetemi 
tanár a Z egyetemen, fő kutatási területei: ez, az. Fontosabb írásai: 
1,2.") Üdv,

Gábor


Causal explanation of correlations

No correlation without causation. This is, in its most compact and 
general formulation, the essence of what became called (Reichenbach's) 
Common Cause Principle. More explicitly the Common Cause Principle says 
that every correlation is either due to a direct causal effect linking 
the correlated entities, or is brought about by a third factor, the 
so-called (Reichenbachian) common cause. Thus the Common Cause Principle 
is a non-trivial metaphysical claim about the causal structure of the 
World. In the essay the authors indend to give a brief overview of their 
fifteen year long research project devoted to the investigation of the 
status of the Common Cause Principle, or in other words to the question 
of common causal explanation of correlations.



Laszlo E. Szabo írta:
> Igen, OK, belátom ... maradjon a végtelen jel.
>
> L.
>
> On Sunday 24 October 2010 21:29:48 Zalan Gyenis wrote:
>   
>> Sziasztok,
>>
>> Szerintem kell a vegtelen jel a szumma fole. Egyreszt azert, mert
>> szigma-additiv fuggvenyrol van szo,
>> masreszt a veges osszeg ennek a spec esete, ti. amikor egy vegszelet az
>> ureshalmazokbol all. Nekem
>> korulmenyesebbnek tunik az, ha azt irjuk, hogy veges uniokat megtart, es
>> egyebkent vegteleneket is...
>>
>> Z.
>>
>> 2010/10/24 Laszlo E. Szabo <leszabo at phil.elte.hu>
>>
>>     
>>> Sziasztok!
>>>
>>> Természetesen, az egyiket vegyük ki, vagy az elsőt, vagy a másodikat.
>>> Viszont
>>> az utolsóban is van valami: nem kell a végtelen a szumma jel fölé.
>>> Ugyanis nem
>>> biztos, bigy végtelen az összeg (csak lehet végtelen is), tehát nem kell
>>> írni
>>> föléje semmit.
>>>
>>> L.
>>>
>>> On Sunday 24 October 2010 17:05:50 Zalan Gyenis wrote:
>>>       
>>>> Igen, igazad van tenyleg redundans. Kiszedjem?
>>>>
>>>> Z.
>>>> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu>
>>>>
>>>>         
>>>>> Zalán,
>>>>>
>>>>> az i. pont a definícióban redundáns, nem? Gábor
>>>>>
>>>>> Zalan Gyenis írta:
>>>>>           
>>>>>> Sziasztok,
>>>>>> Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam
>>>>>> megoldani, hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe
>>>>>> tegye), es a szoveg tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.
>>>>>>
>>>>>> Z.
>>>>>>
>>>>>> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu <mailto:gsz at szig.hu>>
>>>>>>
>>>>>>    Sziasztok,
>>>>>>    
>>>>>>    Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt
>>>>>>    helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok
>>>>>>    a szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet
>>>>>>    legvégére beszúrtunk egy bekezdést:
>>>>>>    
>>>>>>    "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet
>>>>>>    abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös
>>>>>>    /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni.
>>>>>>    Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott
>>>>>>    kérdés."
>>>>>>    
>>>>>>    Ez így helyes?
>>>>>>    
>>>>>>    Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának
>>>>>>    bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték
>>>>>>    képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a
>>>>>>    képletekre hivatkozást? Kösz,
>>>>>>    
>>>>>>    Gábor
>>>>>>    
>>>>>>    Balazs Gyenis írta:
>>>>>>              Sziasztok!
>>>>>>         
>>>>>>         En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors
>>>>>>         reakcio.
>>>>>>             
>>> A
>>>
>>>       
>>>>>>        szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal
>>>>>>        megnyitni -
>>>>>>        apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany
>>>>>>        helyen nem talalom a hivatkozasaikat.
>>>>>>        
>>>>>>            1. referensi vélemény:
>>>>>>            
>>>>>>            3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit
>>>>>>            többet kell mondani
>>>>>>            róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak
>>>>>>            bizonyos elemi
>>>>>>            események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E
>>>>>>            hatványhalmaza -
>>>>>>         
>>>>>>         REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az
>>>>>>         elemi
>>>>>>        
>>>>>>        események valószínűségei.
>>>>>>        
>>>>>>            hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen
>>>>>>            fontosabb fogalom,
>>>>>>            mint hogy definíció helyett egy példával lehessen
>>>>>>            bevezetni. Kérdés, hogy a
>>>>>>         
>>>>>>         Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi
>>>>>>        
>>>>>>        is az a
>>>>>>        szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is
>>>>>>        lehet. Peldat
>>>>>>        adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
>>>>>>        
>>>>>>            kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a
>>>>>>            dolgozat egyszerűen
>>>>>>            általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e,
>>>>>>            vagy mást.
>>>>>>         
>>>>>>         Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene
>>>>>>        
>>>>>>        tuzni,
>>>>>>        hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a
>>>>>>        kvantum-valoszinusegi ter kozott (9. old) - ez utobbit nem
>>>>>>        kell definialni, de pl a nem-kommutativitast meg kene
>>>>>>        jegyezni.
>>>>>>        
>>>>>>            5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
>>>>>>         
>>>>>>         Ezt nem talalom.
>>>>>>         
>>>>>>            5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában
>>>>>>            kvantorcsere (legalábbis
>>>>>>            pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy
>>>>>>            minden klasszikus
>>>>>>            valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab)
>>>>>>            korrelációhoz van
>>>>>>            olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A
>>>>>>            továbbiakban ezt általánosítja
>>>>>>            2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is
>>>>>>            szó, mint amit a
>>>>>>            pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus
>>>>>>            mértéktérnek van
>>>>>>            olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes
>>>>>>            korrelációjához
>>>>>>            van közös ok.
>>>>>>         
>>>>>>         Ezt sem talalom.
>>>>>>         
>>>>>>            10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
>>>>>>         
>>>>>>         Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
>>>>>>         
>>>>>>            11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
>>>>>>         
>>>>>>         Legyen.
>>>>>>         
>>>>>>            2. referensi vélemény:
>>>>>>            
>>>>>>            A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a
>>>>>>            témában elért
>>>>>>            eredményeiket.
>>>>>>            Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető
>>>>>>            összefoglaló cikk, tele
>>>>>>            érdekes eredményekkel.
>>>>>>            A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
>>>>>>            
>>>>>>            A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási
>>>>>>            javaslatot:
>>>>>>            
>>>>>>            - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés
>>>>>>            végén lévő
>>>>>>            megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene
>>>>>>            javítani, esetleg
>>>>>>            kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)
>>>>>>            sőt (3) mellett is
>>>>>>            lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén
>>>>>>            tetszőleges A és B -
>>>>>>            így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem
>>>>>>            elég ezt a trivi
>>>>>>            esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is
>>>>>>            cáfolja a
>>>>>>            megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum
>>>>>>            az 1/8 Lebesgue
>>>>>>            mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen
>>>>>>            A=[1,5], B=[3,5]
>>>>>>            és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig
>>>>>>            (1)-(2) teljesül...
>>>>>>         
>>>>>>         Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell
>>>>>>        
>>>>>>        torolni, vagy
>>>>>>        mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
>>>>>>        Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest
>>>>>>        megelozo
>>>>>>        ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
>>>>>>        
>>>>>>            - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés,
>>>>>>            amely..." Ha ezt a
>>>>>>            mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az
>>>>>>            értelmezési
>>>>>>            tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a
>>>>>>            megadott leképezés
>>>>>>            mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt
>>>>>>            érdemes lenne így
>>>>>>            is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás,
>>>>>>            hogy "A p pedig az
>>>>>>            a mérték, amely..."
>>>>>>         
>>>>>>         Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is
>>>>>>         jo,
>>>>>>        
>>>>>>        de ha
>>>>>>        megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
>>>>>>        szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan
>>>>>>        is megmondani.
>>>>>>        
>>>>>>            - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás
>>>>>>            kellene Boole-algebra
>>>>>>            beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy
>>>>>>            miért nem a
>>>>>>            természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
>>>>>>         
>>>>>>         Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
>>>>>>         
>>>>>>            - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána
>>>>>>            lehet nézni egy
>>>>>>            ilyen példának.
>>>>>>         
>>>>>>         Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es
>>>>>>        
>>>>>>        referenciat a
>>>>>>        bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az
>>>>>>        osszes kerdes
>>>>>>        targyalva van abban a cikkben.
>>>>>>        
>>>>>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>>>>>>            Érdemes lenne
>>>>>>            határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a
>>>>>>            közös okrendszerről
>>>>>>            közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni
>>>>>>            a bekezdést, hogy
>>>>>>            ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal
>>>>>>            természetesebb
>>>>>>            fogalom közös okrendszer esetén.)
>>>>>>         
>>>>>>         Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
>>>>>>         
>>>>>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>>>>>>            Ha jól értem itt
>>>>>>            esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen
>>>>>>            ezt érdemes lenne
>>>>>>            jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg
>>>>>>            mertrelativitáselméletben az
>>>>>>            események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B
>>>>>>            valószínűségi
>>>>>>            eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor
>>>>>>            nem világos, hogy
>>>>>>            miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.
>>>>>>         
>>>>>>         Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk
>>>>>>             
>>> itt
>>>
>>>       
>>>>>>        "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
>>>>>>        operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
>>>>>>        mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak
>>>>>>        uniójával",
>>>>>>        "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok.
>>>>>>        Az esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido
>>>>>>        tartomanyhoz
>>>>>>        vannak hozzarendelve, aminek vannak.
>>>>>>        
>>>>>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés
>>>>>>            -2 mondat: Mivel ez
>>>>>>            is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az
>>>>>>            első javítási
>>>>>>            javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására
>>>>>>            bízom, akár
>>>>>>            maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
>>>>>>         
>>>>>>         Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
>>>>>>        
>>>>>>        emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana
>>>>>>             
>>> kell
>>>
>>>       
>>>>>>        nezni!
>>>>>>        
>>>>>>         Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
>>>>>>         
>>>>>>                Gy.B.
>>>>>>             
>>> --
>>> L a s z l o  E.  S z a b o
>>> Professor of Philosophy
>>> DEPARTMENT OF LOGIC, INSTITUTE OF PHILOSOPHY
>>> EOTVOS UNIVERSITY, BUDAPEST
>>> http://phil.elte.hu/leszabo
>>>       
>
>   



More information about the MaFLa mailing list