Re: [MaFLa] felhívás

Zalan Gyenis gyz at renyi.hu
Sun Oct 24 21:29:48 CEST 2010


Sziasztok,

Szerintem kell a vegtelen jel a szumma fole. Egyreszt azert, mert
szigma-additiv fuggvenyrol van szo,
masreszt a veges osszeg ennek a spec esete, ti. amikor egy vegszelet az
ureshalmazokbol all. Nekem
korulmenyesebbnek tunik az, ha azt irjuk, hogy veges uniokat megtart, es
egyebkent vegteleneket is...

Z.

2010/10/24 Laszlo E. Szabo <leszabo at phil.elte.hu>

> Sziasztok!
>
> Természetesen, az egyiket vegyük ki, vagy az elsőt, vagy a másodikat.
> Viszont
> az utolsóban is van valami: nem kell a végtelen a szumma jel fölé. Ugyanis
> nem
> biztos, bigy végtelen az összeg (csak lehet végtelen is), tehát nem kell
> írni
> föléje semmit.
>
> L.
>
>
>
> On Sunday 24 October 2010 17:05:50 Zalan Gyenis wrote:
> > Igen, igazad van tenyleg redundans. Kiszedjem?
> >
> > Z.
> > 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu>
> >
> > > Zalán,
> > >
> > > az i. pont a definícióban redundáns, nem? Gábor
> > >
> > > Zalan Gyenis írta:
> > >> Sziasztok,
> > >> Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam
> > >> megoldani, hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe
> > >> tegye), es a szoveg tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.
> > >>
> > >> Z.
> > >>
> > >> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu <mailto:gsz at szig.hu>>
> > >>
> > >>    Sziasztok,
> > >>
> > >>    Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt
> > >>    helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a
> > >>    szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet
> > >>    legvégére beszúrtunk egy bekezdést:
> > >>
> > >>    "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet
> > >>    abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös
> > >>    /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni.
> > >>    Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott
> > >>    kérdés."
> > >>
> > >>    Ez így helyes?
> > >>
> > >>    Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának
> > >>    bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték
> > >>    képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a
> > >>    képletekre hivatkozást? Kösz,
> > >>
> > >>    Gábor
> > >>
> > >>    Balazs Gyenis írta:
> > >>              Sziasztok!
> > >>
> > >>         En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors reakcio.
> A
> > >>
> > >>        szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal
> > >>        megnyitni -
> > >>        apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen
> > >>        nem talalom a hivatkozasaikat.
> > >>
> > >>            1. referensi vélemény:
> > >>
> > >>            3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit
> > >>            többet kell mondani
> > >>            róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak
> > >>            bizonyos elemi
> > >>            események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E
> > >>            hatványhalmaza -
> > >>
> > >>         REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az elemi
> > >>
> > >>        események valószínűségei.
> > >>
> > >>            hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen
> > >>            fontosabb fogalom,
> > >>            mint hogy definíció helyett egy példával lehessen
> > >>            bevezetni. Kérdés, hogy a
> > >>
> > >>         Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi
> > >>
> > >>        is az a
> > >>        szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet.
> > >>        Peldat
> > >>        adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
> > >>
> > >>            kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a
> > >>            dolgozat egyszerűen
> > >>            általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e,
> > >>            vagy mást.
> > >>
> > >>         Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene
> > >>
> > >>        tuzni,
> > >>        hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi
> > >>        ter kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a
> > >>        nem-kommutativitast meg kene jegyezni.
> > >>
> > >>            5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
> > >>
> > >>         Ezt nem talalom.
> > >>
> > >>            5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere
> > >>            (legalábbis
> > >>            pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy
> > >>            minden klasszikus
> > >>            valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab)
> > >>            korrelációhoz van
> > >>            olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban
> > >>            ezt általánosítja
> > >>            2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó,
> > >>            mint amit a
> > >>            pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus
> > >>            mértéktérnek van
> > >>            olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes
> > >>            korrelációjához
> > >>            van közös ok.
> > >>
> > >>         Ezt sem talalom.
> > >>
> > >>            10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
> > >>
> > >>         Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
> > >>
> > >>            11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
> > >>
> > >>         Legyen.
> > >>
> > >>            2. referensi vélemény:
> > >>
> > >>            A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a
> > >>            témában elért
> > >>            eredményeiket.
> > >>            Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető
> > >>            összefoglaló cikk, tele
> > >>            érdekes eredményekkel.
> > >>            A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
> > >>
> > >>            A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási
> > >>            javaslatot:
> > >>
> > >>            - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés
> > >>            végén lévő
> > >>            megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene
> > >>            javítani, esetleg
> > >>            kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)
> > >>            sőt (3) mellett is
> > >>            lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén
> > >>            tetszőleges A és B -
> > >>            így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem
> > >>            elég ezt a trivi
> > >>            esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is
> > >>            cáfolja a
> > >>            megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az
> > >>            1/8 Lebesgue
> > >>            mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen
> > >>            A=[1,5], B=[3,5]
> > >>            és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig
> > >>            (1)-(2) teljesül...
> > >>
> > >>         Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell
> > >>
> > >>        torolni, vagy
> > >>        mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
> > >>        Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest
> > >>        megelozo
> > >>        ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
> > >>
> > >>            - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés,
> > >>            amely..." Ha ezt a
> > >>            mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az
> > >>            értelmezési
> > >>            tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a
> > >>            megadott leképezés
> > >>            mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt
> > >>            érdemes lenne így
> > >>            is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás,
> > >>            hogy "A p pedig az
> > >>            a mérték, amely..."
> > >>
> > >>         Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo,
> > >>
> > >>        de ha
> > >>        megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
> > >>        szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is
> > >>        megmondani.
> > >>
> > >>            - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás
> > >>            kellene Boole-algebra
> > >>            beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy
> > >>            miért nem a
> > >>            természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
> > >>
> > >>         Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
> > >>
> > >>            - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána
> > >>            lehet nézni egy
> > >>            ilyen példának.
> > >>
> > >>         Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es
> > >>
> > >>        referenciat a
> > >>        bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes
> > >>        kerdes
> > >>        targyalva van abban a cikkben.
> > >>
> > >>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
> > >>            Érdemes lenne
> > >>            határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a
> > >>            közös okrendszerről
> > >>            közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni
> > >>            a bekezdést, hogy
> > >>            ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal
> > >>            természetesebb
> > >>            fogalom közös okrendszer esetén.)
> > >>
> > >>         Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
> > >>
> > >>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
> > >>            Ha jól értem itt
> > >>            esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen
> > >>            ezt érdemes lenne
> > >>            jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg
> > >>            mertrelativitáselméletben az
> > >>            események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B
> > >>            valószínűségi
> > >>            eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor
> > >>            nem világos, hogy
> > >>            miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.
> > >>
> > >>         Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk
> itt
> > >>
> > >>        "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
> > >>        operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
> > >>        mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak
> > >>        uniójával",
> > >>        "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok. Az
> > >>        esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido
> > >>        tartomanyhoz
> > >>        vannak hozzarendelve, aminek vannak.
> > >>
> > >>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2
> > >>            mondat: Mivel ez
> > >>            is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az
> > >>            első javítási
> > >>            javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására
> > >>            bízom, akár
> > >>            maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
> > >>
> > >>         Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
> > >>
> > >>        emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana
> kell
> > >>        nezni!
> > >>
> > >>         Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
> > >>
> > >>                Gy.B.
>
> --
> L a s z l o  E.  S z a b o
> Professor of Philosophy
> DEPARTMENT OF LOGIC, INSTITUTE OF PHILOSOPHY
> EOTVOS UNIVERSITY, BUDAPEST
> http://phil.elte.hu/leszabo
>
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <http://phil.elte.hu/pipermail/mafla/attachments/20101024/2d3fbc05/attachment.html>


More information about the MaFLa mailing list