RE: [MaFLa] felhívás

M.Redei at lse.ac.uk M.Redei at lse.ac.uk
Sun Oct 24 19:42:01 CEST 2010


Sziasztok,

Uton vagyok, csak holnap erkezem vissza Londonba, nem tudok elmerulni a cikkben. kedd estig. A beszurt bekezdes amit Gabor emailje tartalmaz, rendben, reszemrol az egesz mehet, mar annyiszor annyian atneztuk...

Udv. Miklos  


-----Original Message-----
From: Szabó Gábor [mailto:gsz at szig.hu]
Sent: Sun 10/24/2010 2:51 PM
To: gyepi at hps.elte.hu
Cc: Laszlo E. Szabo; Zalan Gyenis; Redei,M
Subject: Re: [MaFLa] felhívás
 
Sziasztok,

Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt 
helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a 
szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet legvégére 
beszúrtunk egy bekezdést:

"Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet abban az 
eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös /okokkal/, nem 
pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni. Hogy mi a helyzet 
közös okrendszer esetében, az egyelore nyitott kérdés."

Ez így helyes?

Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínuség fogalmának 
bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínuségi mérték képletét a 
kipontozott helyre, és a következo sorokban a képletekre hivatkozást? Kösz,

Gábor


Balazs Gyenis írta:
>        Sziasztok!
>
>   En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors reakcio. A
> szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal megnyitni -
> apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen nem
> talalom a hivatkozasaikat.
>
>   
>> 1. referensi vélemény:
>>
>> 3.o. klasszikus valószínuségi mértéktér: ennél kicsit többet kell mondani
>> róla. Véges esetben ugyebár úgy muködik, hogy vannak bizonyos elemi
>> események (E), melyek egyenlo valószínuséguek, és X E hatványhalmaza -
>>     
>   REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenloek az elemi
> események valószínuségei.
>
>   
>> hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen fontosabb fogalom,
>> mint hogy definíció helyett egy példával lehessen bevezetni. Kérdés, hogy a
>>     
>   Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi is az a
> szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet. Peldat
> adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
>
>   
>> kvantumvalószínuségi mértéktér, amirol késobb ír a dolgozat egyszeruen
>> általános Kolmogorov-féle valószínuségi mezot jelent-e, vagy mást.
>>     
>   Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene tuzni,
> hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi ter
> kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a
> nem-kommutativitast meg kene jegyezni.
>
>   
>> 5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
>>     
>   Ezt nem talalom.
>
>   
>> 5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere (legalábbis
>> pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy minden klasszikus
>> valószínuségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab) korrelációhoz van
>> olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban ezt általánosítja
>> 2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó, mint amit a
>> pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus mértéktérnek van
>> olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes korrelációjához
>> van közös ok.
>>     
>   Ezt sem talalom.
>
>   
>> 10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
>>     
>   Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
>
>   
>> 11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
>>     
>   Legyen.
>
>   
>> 2. referensi vélemény:
>>
>> A cikkben a szerzok tömören és világosan összefoglalják a témában elért
>> eredményeiket.
>> Ez egy gondosan megírt, világos és jól értheto összefoglaló cikk, tele
>> érdekes eredményekkel.
>> A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
>>
>> A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási javaslatot:
>>
>> - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés végén lévo
>> megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene javítani, esetleg
>> kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2) sot (3) mellett is
>> lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén tetszoleges A és B -
>> így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem elég ezt a trivi
>> esetet kizárni, mert a következo összetettebb példa is cáfolja a
>> megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az 1/8 Lebesgue
>> mérték a hozzá tartozó valószínuségi mértéktérrel, legyen A=[1,5], B=[3,5]
>> és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig (1)-(2) teljesül...
>>
>>     
>   Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell torolni, vagy
> mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
> Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest megelozo
> ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
>
>   
>> - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés, amely..." Ha ezt a
>> mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sot az értelmezési
>> tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a megadott leképezés
>> mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt érdemes lenne így
>> is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezheto) megoldás, hogy "A p pedig az
>> a mérték, amely..."
>>     
>   Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo, de ha
> megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
> szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is
> megmondani.
>
>   
>> - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás kellene Boole-algebra
>> beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy miért nem a
>> természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
>>     
>   Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
>
>   
>> - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána lehet nézni egy
>> ilyen példának.
>>     
>   Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es referenciat a
> bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes kerdes
> targyalva van abban a cikkben.
>
>   
>> - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés: Érdemes lenne
>> határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a közös okrendszerrol
>> közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni a bekezdést, hogy
>> ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal természetesebb
>> fogalom közös okrendszer esetén.)
>>
>>     
>   Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
>
>   
>> - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés: Ha jól értem itt
>> esemény alatt nem pontszeru eseményt kell érteni, ha igen ezt érdemes lenne
>> jelezni a félreértések elkerülése végett, foleg mertrelativitáselméletben az
>> események általában pontszeruek. Ha viszont az A, B valószínuségi
>> eseményekhez pontszeru térido események tartoznak, akkor nem világos, hogy
>> miben több az erosebb lokalizáció a rendesnél.
>>     
>   Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk itt
> "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
> operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
> mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak uniójával",
> "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok. Az
> esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido tartomanyhoz
> vannak hozzarendelve, aminek vannak.
>
>   
>> - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2 mondat: Mivel ez
>> is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az elso javítási
>> javaslat kivételével az összeset a szerzok belátására bízom, akár
>> maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
>>
>>     
>   Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
> emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana kell
> nezni!
>
>   Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
>
>          Gy.B.
>
>   



Please access the attached hyperlink for an important electronic communications disclaimer: http://www.lse.ac.uk/collections/planningAndCorporatePolicy/legalandComplianceTeam/legal/disclaimer.htm



More information about the MaFLa mailing list