Re: [MaFLa] felhívás

Zalan Gyenis gyz at renyi.hu
Sun Oct 24 17:05:50 CEST 2010


Igen, igazad van tenyleg redundans. Kiszedjem?

Z.
2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu>

> Zalán,
>
> az i. pont a definícióban redundáns, nem? Gábor
>
> Zalan Gyenis írta:
>
>> Sziasztok,
>> Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam megoldani,
>> hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe tegye), es a szoveg
>> tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.
>>
>> Z.
>>
>> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu <mailto:gsz at szig.hu>>
>>
>>
>>    Sziasztok,
>>
>>    Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt
>>    helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a
>>    szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet
>>    legvégére beszúrtunk egy bekezdést:
>>
>>    "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet
>>    abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös
>>    /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni.
>>    Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott
>>    kérdés."
>>
>>    Ez így helyes?
>>
>>    Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának
>>    bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték
>>    képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a
>>    képletekre hivatkozást? Kösz,
>>
>>    Gábor
>>
>>
>>    Balazs Gyenis írta:
>>
>>              Sziasztok!
>>
>>         En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors reakcio. A
>>        szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal
>>        megnyitni -
>>        apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen nem
>>        talalom a hivatkozasaikat.
>>
>>
>>            1. referensi vélemény:
>>
>>            3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit
>>            többet kell mondani
>>            róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak
>>            bizonyos elemi
>>            események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E
>>            hatványhalmaza -
>>
>>         REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az elemi
>>        események valószínűségei.
>>
>>
>>            hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen
>>            fontosabb fogalom,
>>            mint hogy definíció helyett egy példával lehessen
>>            bevezetni. Kérdés, hogy a
>>
>>         Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi
>>        is az a
>>        szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet.
>>        Peldat
>>        adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
>>
>>
>>            kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a
>>            dolgozat egyszerűen
>>            általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e,
>>            vagy mást.
>>
>>         Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene
>>        tuzni,
>>        hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi ter
>>        kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a
>>        nem-kommutativitast meg kene jegyezni.
>>
>>
>>            5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
>>
>>         Ezt nem talalom.
>>
>>
>>            5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere
>>            (legalábbis
>>            pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy
>>            minden klasszikus
>>            valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab)
>>            korrelációhoz van
>>            olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban
>>            ezt általánosítja
>>            2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó,
>>            mint amit a
>>            pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus
>>            mértéktérnek van
>>            olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes
>>            korrelációjához
>>            van közös ok.
>>
>>         Ezt sem talalom.
>>
>>
>>            10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
>>
>>         Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
>>
>>
>>            11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
>>
>>         Legyen.
>>
>>
>>            2. referensi vélemény:
>>
>>            A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a
>>            témában elért
>>            eredményeiket.
>>            Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető
>>            összefoglaló cikk, tele
>>            érdekes eredményekkel.
>>            A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
>>
>>            A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási
>>            javaslatot:
>>
>>            - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés
>>            végén lévő
>>            megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene
>>            javítani, esetleg
>>            kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)
>>            sőt (3) mellett is
>>            lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén
>>            tetszőleges A és B -
>>            így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem
>>            elég ezt a trivi
>>            esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is
>>            cáfolja a
>>            megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az
>>            1/8 Lebesgue
>>            mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen
>>            A=[1,5], B=[3,5]
>>            és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig
>>            (1)-(2) teljesül...
>>
>>
>>         Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell
>>        torolni, vagy
>>        mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
>>        Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest
>>        megelozo
>>        ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
>>
>>
>>            - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés,
>>            amely..." Ha ezt a
>>            mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az
>>            értelmezési
>>            tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a
>>            megadott leképezés
>>            mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt
>>            érdemes lenne így
>>            is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás,
>>            hogy "A p pedig az
>>            a mérték, amely..."
>>
>>         Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo,
>>        de ha
>>        megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
>>        szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is
>>        megmondani.
>>
>>
>>            - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás
>>            kellene Boole-algebra
>>            beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy
>>            miért nem a
>>            természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
>>
>>         Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
>>
>>
>>            - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána
>>            lehet nézni egy
>>            ilyen példának.
>>
>>         Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es
>>        referenciat a
>>        bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes
>>        kerdes
>>        targyalva van abban a cikkben.
>>
>>
>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>>            Érdemes lenne
>>            határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a
>>            közös okrendszerről
>>            közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni
>>            a bekezdést, hogy
>>            ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal
>>            természetesebb
>>            fogalom közös okrendszer esetén.)
>>
>>
>>         Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
>>
>>
>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>>            Ha jól értem itt
>>            esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen
>>            ezt érdemes lenne
>>            jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg
>>            mertrelativitáselméletben az
>>            események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B
>>            valószínűségi
>>            eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor
>>            nem világos, hogy
>>            miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.
>>
>>         Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk itt
>>        "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
>>        operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
>>        mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak
>>        uniójával",
>>        "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok. Az
>>        esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido
>>        tartomanyhoz
>>        vannak hozzarendelve, aminek vannak.
>>
>>
>>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2
>>            mondat: Mivel ez
>>            is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az
>>            első javítási
>>            javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására
>>            bízom, akár
>>            maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
>>
>>
>>         Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
>>        emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana kell
>>        nezni!
>>
>>         Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
>>
>>                Gy.B.
>>
>>
>>
>>
>>
>
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <http://phil.elte.hu/pipermail/mafla/attachments/20101024/be49b533/attachment.html>


More information about the MaFLa mailing list