Re: [MaFLa] felhívás

Balazs Gyenis gyepi at hps.elte.hu
Sun Oct 24 22:07:52 CEST 2010


     Sziasztok,

  Barhogy is lesz, nekem jo, sajnos ma nagyon nem erek ra..

     Gy.B.

2010/10/24 Zalan Gyenis <gyz at renyi.hu>:
> Sziasztok,
>
> Szerintem kell a vegtelen jel a szumma fole. Egyreszt azert, mert
> szigma-additiv fuggvenyrol van szo,
> masreszt a veges osszeg ennek a spec esete, ti. amikor egy vegszelet az
> ureshalmazokbol all. Nekem
> korulmenyesebbnek tunik az, ha azt irjuk, hogy veges uniokat megtart, es
> egyebkent vegteleneket is...
>
> Z.
>
> 2010/10/24 Laszlo E. Szabo <leszabo at phil.elte.hu>
>>
>> Sziasztok!
>>
>> Természetesen, az egyiket vegyük ki, vagy az elsőt, vagy a másodikat.
>> Viszont
>> az utolsóban is van valami: nem kell a végtelen a szumma jel fölé. Ugyanis
>> nem
>> biztos, bigy végtelen az összeg (csak lehet végtelen is), tehát nem kell
>> írni
>> föléje semmit.
>>
>> L.
>>
>>
>>
>> On Sunday 24 October 2010 17:05:50 Zalan Gyenis wrote:
>> > Igen, igazad van tenyleg redundans. Kiszedjem?
>> >
>> > Z.
>> > 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu>
>> >
>> > > Zalán,
>> > >
>> > > az i. pont a definícióban redundáns, nem? Gábor
>> > >
>> > > Zalan Gyenis írta:
>> > >> Sziasztok,
>> > >> Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam
>> > >> megoldani, hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe
>> > >> tegye), es a szoveg tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.
>> > >>
>> > >> Z.
>> > >>
>> > >> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu <mailto:gsz at szig.hu>>
>> > >>
>> > >>    Sziasztok,
>> > >>
>> > >>    Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt
>> > >>    helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a
>> > >>    szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet
>> > >>    legvégére beszúrtunk egy bekezdést:
>> > >>
>> > >>    "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet
>> > >>    abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös
>> > >>    /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni.
>> > >>    Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott
>> > >>    kérdés."
>> > >>
>> > >>    Ez így helyes?
>> > >>
>> > >>    Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának
>> > >>    bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték
>> > >>    képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a
>> > >>    képletekre hivatkozást? Kösz,
>> > >>
>> > >>    Gábor
>> > >>
>> > >>    Balazs Gyenis írta:
>> > >>              Sziasztok!
>> > >>
>> > >>         En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors
>> > >> reakcio. A
>> > >>
>> > >>        szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal
>> > >>        megnyitni -
>> > >>        apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen
>> > >>        nem talalom a hivatkozasaikat.
>> > >>
>> > >>            1. referensi vélemény:
>> > >>
>> > >>            3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit
>> > >>            többet kell mondani
>> > >>            róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak
>> > >>            bizonyos elemi
>> > >>            események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E
>> > >>            hatványhalmaza -
>> > >>
>> > >>         REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az
>> > >> elemi
>> > >>
>> > >>        események valószínűségei.
>> > >>
>> > >>            hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen
>> > >>            fontosabb fogalom,
>> > >>            mint hogy definíció helyett egy példával lehessen
>> > >>            bevezetni. Kérdés, hogy a
>> > >>
>> > >>         Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi
>> > >>
>> > >>        is az a
>> > >>        szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet.
>> > >>        Peldat
>> > >>        adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
>> > >>
>> > >>            kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a
>> > >>            dolgozat egyszerűen
>> > >>            általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e,
>> > >>            vagy mást.
>> > >>
>> > >>         Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene
>> > >>
>> > >>        tuzni,
>> > >>        hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi
>> > >>        ter kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a
>> > >>        nem-kommutativitast meg kene jegyezni.
>> > >>
>> > >>            5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
>> > >>
>> > >>         Ezt nem talalom.
>> > >>
>> > >>            5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere
>> > >>            (legalábbis
>> > >>            pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy
>> > >>            minden klasszikus
>> > >>            valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab)
>> > >>            korrelációhoz van
>> > >>            olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban
>> > >>            ezt általánosítja
>> > >>            2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó,
>> > >>            mint amit a
>> > >>            pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus
>> > >>            mértéktérnek van
>> > >>            olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes
>> > >>            korrelációjához
>> > >>            van közös ok.
>> > >>
>> > >>         Ezt sem talalom.
>> > >>
>> > >>            10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
>> > >>
>> > >>         Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
>> > >>
>> > >>            11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
>> > >>
>> > >>         Legyen.
>> > >>
>> > >>            2. referensi vélemény:
>> > >>
>> > >>            A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a
>> > >>            témában elért
>> > >>            eredményeiket.
>> > >>            Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető
>> > >>            összefoglaló cikk, tele
>> > >>            érdekes eredményekkel.
>> > >>            A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
>> > >>
>> > >>            A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási
>> > >>            javaslatot:
>> > >>
>> > >>            - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés
>> > >>            végén lévő
>> > >>            megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene
>> > >>            javítani, esetleg
>> > >>            kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)
>> > >>            sőt (3) mellett is
>> > >>            lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén
>> > >>            tetszőleges A és B -
>> > >>            így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem
>> > >>            elég ezt a trivi
>> > >>            esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is
>> > >>            cáfolja a
>> > >>            megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az
>> > >>            1/8 Lebesgue
>> > >>            mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen
>> > >>            A=[1,5], B=[3,5]
>> > >>            és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig
>> > >>            (1)-(2) teljesül...
>> > >>
>> > >>         Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell
>> > >>
>> > >>        torolni, vagy
>> > >>        mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
>> > >>        Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest
>> > >>        megelozo
>> > >>        ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
>> > >>
>> > >>            - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés,
>> > >>            amely..." Ha ezt a
>> > >>            mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az
>> > >>            értelmezési
>> > >>            tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a
>> > >>            megadott leképezés
>> > >>            mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt
>> > >>            érdemes lenne így
>> > >>            is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás,
>> > >>            hogy "A p pedig az
>> > >>            a mérték, amely..."
>> > >>
>> > >>         Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo,
>> > >>
>> > >>        de ha
>> > >>        megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
>> > >>        szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is
>> > >>        megmondani.
>> > >>
>> > >>            - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás
>> > >>            kellene Boole-algebra
>> > >>            beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy
>> > >>            miért nem a
>> > >>            természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
>> > >>
>> > >>         Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
>> > >>
>> > >>            - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána
>> > >>            lehet nézni egy
>> > >>            ilyen példának.
>> > >>
>> > >>         Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es
>> > >>
>> > >>        referenciat a
>> > >>        bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes
>> > >>        kerdes
>> > >>        targyalva van abban a cikkben.
>> > >>
>> > >>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>> > >>            Érdemes lenne
>> > >>            határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a
>> > >>            közös okrendszerről
>> > >>            közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni
>> > >>            a bekezdést, hogy
>> > >>            ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal
>> > >>            természetesebb
>> > >>            fogalom közös okrendszer esetén.)
>> > >>
>> > >>         Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
>> > >>
>> > >>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>> > >>            Ha jól értem itt
>> > >>            esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen
>> > >>            ezt érdemes lenne
>> > >>            jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg
>> > >>            mertrelativitáselméletben az
>> > >>            események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B
>> > >>            valószínűségi
>> > >>            eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor
>> > >>            nem világos, hogy
>> > >>            miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.
>> > >>
>> > >>         Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk
>> > >> itt
>> > >>
>> > >>        "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
>> > >>        operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
>> > >>        mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak
>> > >>        uniójával",
>> > >>        "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok.
>> > >> Az
>> > >>        esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido
>> > >>        tartomanyhoz
>> > >>        vannak hozzarendelve, aminek vannak.
>> > >>
>> > >>            - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2
>> > >>            mondat: Mivel ez
>> > >>            is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az
>> > >>            első javítási
>> > >>            javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására
>> > >>            bízom, akár
>> > >>            maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
>> > >>
>> > >>         Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
>> > >>
>> > >>        emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana
>> > >> kell
>> > >>        nezni!
>> > >>
>> > >>         Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
>> > >>
>> > >>                Gy.B.
>>
>> --
>> L a s z l o  E.  S z a b o
>> Professor of Philosophy
>> DEPARTMENT OF LOGIC, INSTITUTE OF PHILOSOPHY
>> EOTVOS UNIVERSITY, BUDAPEST
>> http://phil.elte.hu/leszabo
>
>



-- 
Balazs Gyenis
Department of History and Philosophy of Science, University of Pittsburgh
1017 Cathedral of Learning, Pittsburgh, PA 15260, USA
http://www.pitt.edu/~gyepi



More information about the MaFLa mailing list