[MaFLa] felhívás

Szabó Gábor gsz at szig.hu
Sat Oct 23 16:49:25 CEST 2010


Továbbítom Zalán észrevételeit. Egyéb? G.

Szia!

Bocs, hogy csak ilyen keson reagalok. Balazs valaszaval nagyjabol 
egyetertek. Egy par aprosag:


    5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere
    (legalábbis pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy
    minden klasszikus valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1
    darab) korrelációhoz van olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.).
    A továbbiakban ezt általánosítja 2 (azaz véges sok) korrelációra, de
    olyanról nincs is szó, mint amit a pontatlan megfogalmazás
    sugallhat, hogy minden klasszikus mértéktérnek van olyan
    kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes korrelációjához
    van közös ok.


Ezt beszeltuk tegnap, nem ertem en sem, hogy mire gondol. Lehet, hogy a 
szoveg ott nem optimalis, de szerintem ertheto.



    2. referensi vélemény:

    - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés végén lévő
    megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene javítani,
    esetleg kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)
    sőt (3) mellett is lehet az A és B független, hisz C=A választás
    esetén tetszőleges A és B – így a függetlenek is – teljesítik
    (1)–(3)-at. Sajnos nem elég ezt a trivi esetet kizárni, mert a
    következő összetettebb példa is cáfolja a megjegyzésben tett
    állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az 1/8 Lebesgue mérték a hozzá
    tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen A=[1,5], B=[3,5] és
    C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig (1)–(2) teljesül...

Balazs azt irta, hogy ezt ugy kezeljuk, hogy mondjuk ki, hogy C proper. 
De szerintem a pelda, amit hoz, pont arra van, hogy ez a kibujasi 
lehetoseg nem jarhato. A peldaban C proper lesz.... Nezegetve a peldat, 
ugy tunik, hogy igaza van.

 > 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás kellene 
Boole-algebra beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy > 
miért nem a természetes beágyazás fogalom szerepel itt.

Ez szerintem jogos. Egyszeruen a Boole-algebra beagyazas helyett irjunk 
sigma-algebra beagyazast.

 >3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit többet kell 
mondani róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak >bizonyos 
elemi események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E 
hatványhalmaza – hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? 
 >Mindenképpen fontosabb fogalom, mint hogy definíció helyett egy 
példával lehessen bevezetni. Kérdés, hogy a kvantumvalószínűségi 
 >mértéktér, amiről később ír a dolgozat egyszerűen általános 
Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e, vagy mást.

Szerintem nem kellene jobban reszletezni, hogy mi az a sigma-algebra. 
Aki nagyon kivancsi, a wikipedian megtalalja 2 masodperc alatt. Meg 
talan ez van annyira elterjedt fogalom. Ugy ertem, hogy magat a fogalmat 
lehet reszletezni, de hogy pontosan hogyan lehet vegtelenre 
kiterjeszteni, az felesleges technikakat hozna be. Nem hiszem, hogy le 
kellene irni a Caratheodory kiterjesztest, vagy valami ehhez hasonlot. 
Talan elhiszik bemondasra is, hogy ezt meg lehet csinalni...


Z.

Balazs Gyenis írta:
>        Sziasztok!
>
>   En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors reakcio. A
> szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal megnyitni -
> apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen nem
> talalom a hivatkozasaikat.
>
>   
>> 1. referensi vélemény:
>>
>> 3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit többet kell mondani
>> róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak bizonyos elemi
>> események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E hatványhalmaza -
>>     
>   REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az elemi
> események valószínűségei.
>
>   
>> hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen fontosabb fogalom,
>> mint hogy definíció helyett egy példával lehessen bevezetni. Kérdés, hogy a
>>     
>   Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi is az a
> szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet. Peldat
> adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
>
>   
>> kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a dolgozat egyszerűen
>> általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e, vagy mást.
>>     
>   Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene tuzni,
> hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi ter
> kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a
> nem-kommutativitast meg kene jegyezni.
>
>   
>> 5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
>>     
>   Ezt nem talalom.
>
>   
>> 5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere (legalábbis
>> pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy minden klasszikus
>> valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab) korrelációhoz van
>> olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban ezt általánosítja
>> 2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó, mint amit a
>> pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus mértéktérnek van
>> olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes korrelációjához
>> van közös ok.
>>     
>   Ezt sem talalom.
>
>   
>> 10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
>>     
>   Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
>
>   
>> 11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
>>     
>   Legyen.
>
>   
>> 2. referensi vélemény:
>>
>> A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a témában elért
>> eredményeiket.
>> Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető összefoglaló cikk, tele
>> érdekes eredményekkel.
>> A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
>>
>> A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási javaslatot:
>>
>> - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés végén lévő
>> megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene javítani, esetleg
>> kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2) sőt (3) mellett is
>> lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén tetszőleges A és B -
>> így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem elég ezt a trivi
>> esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is cáfolja a
>> megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az 1/8 Lebesgue
>> mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen A=[1,5], B=[3,5]
>> és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig (1)-(2) teljesül...
>>
>>     
>   Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell torolni, vagy
> mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
> Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest megelozo
> ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
>
>   
>> - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés, amely..." Ha ezt a
>> mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az értelmezési
>> tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a megadott leképezés
>> mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt érdemes lenne így
>> is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás, hogy "A p pedig az
>> a mérték, amely..."
>>     
>   Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo, de ha
> megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
> szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is
> megmondani.
>
>   
>> - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás kellene Boole-algebra
>> beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy miért nem a
>> természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
>>     
>   Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
>
>   
>> - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána lehet nézni egy
>> ilyen példának.
>>     
>   Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es referenciat a
> bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes kerdes
> targyalva van abban a cikkben.
>
>   
>> - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés: Érdemes lenne
>> határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a közös okrendszerről
>> közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni a bekezdést, hogy
>> ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal természetesebb
>> fogalom közös okrendszer esetén.)
>>
>>     
>   Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
>
>   
>> - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés: Ha jól értem itt
>> esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen ezt érdemes lenne
>> jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg mertrelativitáselméletben az
>> események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B valószínűségi
>> eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor nem világos, hogy
>> miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.
>>     
>   Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk itt
> "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
> operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
> mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak uniójával",
> "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok. Az
> esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido tartomanyhoz
> vannak hozzarendelve, aminek vannak.
>
>   
>> - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2 mondat: Mivel ez
>> is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az első javítási
>> javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására bízom, akár
>> maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
>>
>>     
>   Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
> emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana kell
> nezni!
>
>   Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
>
>          Gy.B.
>
>   



More information about the MaFLa mailing list