[MaFLa] felhívás

Szabó Gábor gsz at szig.hu
Sun Oct 24 17:03:47 CEST 2010


Zalán,

az i. pont a definícióban redundáns, nem? Gábor

Zalan Gyenis írta:
> Sziasztok, 
>
> Beirtam, amit kellett (nagy nehezsegek aran; pl. azt nem tudtam 
> megoldani, hogy a felsorolasban az i, ii, iii itemeket zarojelbe 
> tegye), es a szoveg tobbi reszet is atfutottam. Reszemrol oke.
>
> Z.
>
> 2010/10/24 Szabó Gábor <gsz at szig.hu <mailto:gsz at szig.hu>>
>
>     Sziasztok,
>
>     Lacival éjszaka végignéztük a cikket még egyszer, és a kifogásolt
>     helyeken belejavítottunk. Kérlek, nézzétek át, és kommentáljátok a
>     szöveget. Miki, Balázs, a "Nem-klasszikus mértékterek" fejezet
>     legvégére beszúrtunk egy bekezdést:
>
>     "Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben a reichenbachi közös ok elvet
>     abban az eredeti értelemben vettük, ahol a korrelációkat közös
>     /okokkal/, nem pedig közös /okrendszerekkel/ kívánjuk magyarázni.
>     Hogy mi a helyzet közös okrendszer esetében, az egyelőre nyitott
>     kérdés."
>
>     Ez így helyes?
>
>     Zalán! A harmadik oldalon újraírtuk a valószínűség fogalmának
>     bevezetését. Megtennéd, hogy beírod a valószínűségi mérték
>     képletét a kipontozott helyre, és a következő sorokban a
>     képletekre hivatkozást? Kösz,
>
>     Gábor
>
>
>     Balazs Gyenis írta:
>
>               Sziasztok!
>
>          En is nagyon le vagyok kotve, de itt van nehany gyors reakcio. A
>         szovegbe nem nyultam bele, mert nem tudom a formulakkal
>         megnyitni -
>         apropo, biztos ezt a filet kaptak a refereek is? Nehany helyen nem
>         talalom a hivatkozasaikat.
>
>          
>
>             1. referensi vélemény:
>
>             3.o. klasszikus valószínűségi mértéktér: ennél kicsit
>             többet kell mondani
>             róla. Véges esetben ugyebár úgy működik, hogy vannak
>             bizonyos elemi
>             események (E), melyek egyenlő valószínűségűek, és X E
>             hatványhalmaza -
>                
>
>          REFEREEnek: A véges esetben sem feltétlenül egyenlőek az elemi
>         események valószínűségei.
>
>          
>
>             hogyan lehet ezt végtelenre kiterjeszteni? Mindenképpen
>             fontosabb fogalom,
>             mint hogy definíció helyett egy példával lehessen
>             bevezetni. Kérdés, hogy a
>                
>
>          Ez egy jo megjegyzes, talan erdemes lenne megdefinialni, mi
>         is az a
>         szigma-algebra es szigma-additiv mertek, ezt roviden is lehet.
>         Peldat
>         adni (Lebesgue) kicsit hosszabb lenne.
>
>          
>
>             kvantumvalószínűségi mértéktér, amiről később ír a
>             dolgozat egyszerűen
>             általános Kolmogorov-féle valószínűségi mezőt jelent-e,
>             vagy mást.
>                
>
>          Ebben is igaza van a refereenek, legalabb egy sorban be kene
>         tuzni,
>         hogy mi a fo kulonbseg a Kolmogorov es a kvantum-valoszinusegi ter
>         kozott (9. old) - ez utobbit nem kell definialni, de pl a
>         nem-kommutativitast meg kene jegyezni.
>
>          
>
>             5f5 kiterjesztés helyett kiterjesztései
>                
>
>          Ezt nem talalom.
>
>          
>
>             5f6-8 Az itt említett tétel megfogalmazásában kvantorcsere
>             (legalábbis
>             pontatlanság) történt. A tétel csak annyit mond, hogy
>             minden klasszikus
>             valószínűségi mértéktérhez és benne fennálló (1 darab)
>             korrelációhoz van
>             olyan kiterjesztett mértéktér, hogy (stb.). A továbbiakban
>             ezt általánosítja
>             2 (azaz véges sok) korrelációra, de olyanról nincs is szó,
>             mint amit a
>             pontatlan megfogalmazás sugallhat, hogy minden klasszikus
>             mértéktérnek van
>             olyan kiterjesztése, amelyben az eredeti mértéktér összes
>             korrelációjához
>             van közös ok.
>                
>
>          Ezt sem talalom.
>
>          
>
>             10a12 szublumináris helyett fénysebesség alatti
>                
>
>          Legyen, legyen minel inkabb magyarabbul.
>
>          
>
>             11f16 triggerelhetnénk helyett kiválthatnánk
>                
>
>          Legyen.
>
>          
>
>             2. referensi vélemény:
>
>             A cikkben a szerzők tömören és világosan összefoglalják a
>             témában elért
>             eredményeiket.
>             Ez egy gondosan megírt, világos és jól érthető
>             összefoglaló cikk, tele
>             érdekes eredményekkel.
>             A cikk megjelenését teljes mértékben támogatom!
>
>             A továbbiakban felsorolok 1 fontos és pár apróbb javítási
>             javaslatot:
>
>             - Sajnos a (7.old) "A közös okrendszer" rész 1 bekezdés
>             végén lévő
>             megjegyzés állítása nem igaz. Ezt mindenképp ki kellene
>             javítani, esetleg
>             kihagyni. A megjegyzés állítása nem igaz, ugyanis (1)-(2)
>             sőt (3) mellett is
>             lehet az A és B független, hisz C=A választás esetén
>             tetszőleges A és B -
>             így a függetlenek is - teljesítik (1)-(3)-at. Sajnos nem
>             elég ezt a trivi
>             esetet kizárni, mert a következő összetettebb példa is
>             cáfolja a
>             megjegyzésben tett állítást: Legyen a [0,8]-intervallum az
>             1/8 Lebesgue
>             mérték a hozzá tartozó valószínűségi mértéktérrel, legyen
>             A=[1,5], B=[3,5]
>             és C=[0,2]U[3,4]U[6,7] ekkor A és B független pedig
>             (1)-(2) teljesül...
>
>                
>
>          Ebben igaza van a refereenek, vagy a megjegyzest kell
>         torolni, vagy
>         mondani kell valami olyat, hogy C-nek proper-nek kell lennie.
>         Megjegyzem, hogy most igy hirtelen a zarojeles megjegyzest
>         megelozo
>         ket mondatot sem ertem, hogy mit is allit.
>
>          
>
>             - 3 old. közepén: "A p mérték pedig az a hozzárendelés,
>             amely..." Ha ezt a
>             mondatot szó szerint értjük, akkor p nem mérték, sőt az
>             értelmezési
>             tartománya is csak az {i} atomok. Persze világos, hogy a
>             megadott leképezés
>             mértékké való kiterjesztését kell érteni p alatt, de ezt
>             érdemes lenne így
>             is írni. Egy lehetséges (könnyen kivitelezhető) megoldás,
>             hogy "A p pedig az
>             a mérték, amely..."
>                
>
>          Ez is igaz, pontatlan a fogalmazas, a javasolt javitas is jo,
>         de ha
>         megfogadjuk az elso referee tanacsat es ugyis elmagyarazzuk a
>         szigma-additivitas fogalmat, onnan egyszerubb lesz pontosan is
>         megmondani.
>
>          
>
>             - 5 old. 3 lábjegyzet: nem szigma-algebra-beágyazás
>             kellene Boole-algebra
>             beágyazás helyett? Ha nem akkor jó lenne indokolni, hogy
>             miért nem a
>             természetes beágyazás fogalom szerepel itt.
>                
>
>          Ezt nem talalom. Valami nem stimmel a szamozasokkal.
>
>          
>
>             - 7 old. -2 bek: Hasznos lenne egy hivatkozás, ahol utána
>             lehet nézni egy
>             ilyen példának.
>                
>
>          Ha jol ertem, annyit kene itt csinalni, hogy a 2002-es
>         referenciat a
>         bekezdes vegehez kell tuzni, hogy egyertelmu legyen, az osszes
>         kerdes
>         targyalva van abban a cikkben.
>
>          
>
>             - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>             Érdemes lenne
>             határozottan jelezni, ha itt valóban visszalépés van a
>             közös okrendszerről
>             közös okra, ha viszont nincs, akkor jobb lenne úgy átírni
>             a bekezdést, hogy
>             ezt ne sugallja. (pl. mert a gyengébb lokalizáció sokkal
>             természetesebb
>             fogalom közös okrendszer esetén.)
>
>                
>
>          Jogos lehet, bar szerintem egyertelmuen van fogalmazva.
>
>          
>
>             - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés:
>             Ha jól értem itt
>             esemény alatt nem pontszerű eseményt kell érteni, ha igen
>             ezt érdemes lenne
>             jelezni a félreértések elkerülése végett, főleg
>             mertrelativitáselméletben az
>             események általában pontszerűek. Ha viszont az A, B
>             valószínűségi
>             eseményekhez pontszerű téridő események tartoznak, akkor
>             nem világos, hogy
>             miben több az erősebb lokalizáció a rendesnél.
>                
>
>          Hat igen, nem mondtuk meg a bekezdesben, hogy mit is ertunk itt
>         "esemeny" alatt (ti. nyilt tartomanyhoz tartozo projektor
>         operatorokat). Talan ezt erdemes lenne betuzni, mert az olyan
>         mondatok, mint "korreláló események múltbeli fénykúpjainak
>         uniójával",
>         "mindkét korreláló esemény minden pontját" eleg pontatlanok. Az
>         esemenyeknek nincsenek pontjaik, hanem egy olyan terido
>         tartomanyhoz
>         vannak hozzarendelve, aminek vannak.
>
>          
>
>             - 9 old. "Nem-klasszikus mértékek" rész utolsó bekezdés -2
>             mondat: Mivel ez
>             is egy érdekes példa, jó lenne egy hivatkozás ide is. Az
>             első javítási
>             javaslat kivételével az összeset a szerzők belátására
>             bízom, akár
>             maradhatnak úgy is, ahogy most vannak.
>
>                
>
>          Hivatkozast csak egy mondattal kesobbre kell tolni, ha jol
>         emlekszem, a wedge pelda bennevan a cikkben, de ennek utana kell
>         nezni!
>
>          Sorry, nem tudom, mennyire segitseg ez..
>
>                 Gy.B.
>
>          
>
>
>



More information about the MaFLa mailing list