Re: [MaFLa] felhívás

Balazs Gyenis gyepi at hps.elte.hu
Thu Jul 22 16:45:23 CEST 2010


         Haho,

  Igyekszem hamar kuldeni a modositasokat.

> A tartalmi vitához.
  Ket megjegyzes:

> Ugyanis, ha a világban minden korrelációnak van közös oka, akkor kell
> lennie elvben egy olyan supernagy (A*,p*) modellnek, amelyben minden
> R_ind-be tartozó korrelációnak van A*-ban közös oka. Tehát fontos
> kérdés, h van-e ilyen. De erről nem tudunk semmit, ha jól értem.
  De, tudjuk, es a valasz az, hogy van. De hogy ez a teny mennyire
erdekes, az mas kerdes (ehhez mar megirtam a kommentet a doksi szelere
Zalan kerdesere valaszolva, itt nem ismetlem el).

  A falszifikacios ugyhoz Lacinak: Gabor atvette a modositasokat, amit
javasoltam, es ez szerintem igy jo koztes alap. Azt ugyanis senki nem
tudja kozvetlenul, mi van a VILAGBAN. Amit mi a VILAGrol tudunk, azt
tobbe-kevesbe matematizalt elmeletek segitsegevel tudjuk, amik
tobbe-kevesbe adekvatak a VILAGhoz (nem akartam es nem is akarok most
belemenni, hogy most mi az hogy adekvat, meg hogy ez a jo kifejezes
egyaltalan, ugye ezen vegtelensegig lehetne rugozni, ezt mindannyian
tudjuk). Amikor Soberek stb. azt mondjak, hogy a VILAGban nincs kozos
ok egy adott fizikai szituacioban, akkor ennek az allitasnak a
valamivel kevesbe naiv valtozata az, hogy az adott fizikai
szituaciohoz legadekvatabb leirasban nincs kozos ok. Am amint a leiras
szintjere tevedunk rogton szembesulunk a problemaval, hogy ti. milyen
preciz definiciokat hasznalunk a kulonbozo kifejezesekre es a mi is a
matematika struktura amit aztan a fizikai szituaciok egyes elemeivel
hogyan koordinalunk. Ezert ertelmes projekt megnezni, hogy ha
valtoztatod az ezzel kapcsolatos formalis felteveseidet, akkor hogyan
valtoznak a formalis eredmenyek. Az, hogy melyik struktura bizonyul
vegul adekvatnak, az termeszetesen egy masik, bar nem teljesen
fuggetlen, kerdes. Ha peldaul heurisztikai elvkent kezeled a kozos ok
elvet, akkor azt gondolhatod, hogy pl. az eredetileg valasztott
16-atomos algebra lehet, hogy nem a legmegfelelobb, hanem egy
32-atomosra van inkabb szukseg (ami uniform mertekkel a logikai
fuggetlensegre nezve nem-trivialisan kozos ok zart), es ez indithat
arra, hogy megprobald megtalalni a fizikai szituacio azon elemeit,
amiket korabban nem vettel eszre, amikor a 16-atomos leirashoz
jutottal. ((BTW a kauzalis grafos csoportosulas is "lenyegeben" ezt az
utat koveti, ok arra hasznaljak az elv grafelmeleti valtozatat, hogy
korrelaciokbol grafstrukturara kovetkeztessenek.))
  Szoval az egy ertelmes kerdes, hogy vajon az esemenyter mindig
kiterjesztheto-e, bar a valasz egyaltalan nem garantalja, hogy minden
fizikai szituacional a kiterjesztett ter deskriptive ertelmes, ti.
hogy a matematikai esemenyeknek megfeleltethetoek ertelmes modon a
fizikai szituacio elemei. Arrol, hogy ezzel kapcsolatban mennyire
erdemes feltuningolni a remenyeinket szerintem kulonbozoek az
allaspontok; a magam reszerol meglehetosen szkeptikus vagyok (... ...
...). Szerintem az egy elfogadhato koztes allaspont, hogy
atfogalmazzuk a "nem lehet falszifikalni" tipusu mondatokat "pusztan
ilyen-es-ilyen matematikai strukturak felmutatasaval nem lehet
cafolni," vagy "nem lehet konkluzivan cafolni" tipusu mondatokra, ami
meg is tortent. Ez igy igaz, es nem kell kozosen eldontenunk, hogy ezt
mint vedekezesi strategiat megis mennyire lehet meggyozonek venni.

  Abban, hogy mi a jo valasz a Sober-peldara, szinten kulonboznek az
allaspontok. En peldaul sem a kiterjeszteses megoldassal, sem a
Laci-fele nincs-korrelacio dumaval (ami teljesen a valasztott
korrelacios mertek artifaktuma) nem ertek egyet, szerintem egy
harmadik megoldas a helyes (ami egyebkent szinten nem serti a kozos ok
elvet), de mar errol is sokat vitatkoztunk. Szerintem ahogy most irva
van nem tul felrevezeto, az ellenpelda mindenesetre felveti a
kiterjesztes es a zartsag problematikajat, es ennek analizise valoban
mutatja, hogy elhamarkodott dolog azt mondani, hogy a VILAGban nincs
kozos ok. Amit lehet(ne) mondani, hogy a VILAGrol alkotott adekvat
elmeletunkben nincs, de amig valaki nem jon es vedi meg az adekvatsag
kozos ok elvtol fuggetlen kriteriumait, addig valaki tovabbra is
probalhatja a kozos ok elvet vedeni abban remenykedve, hogy a
kiterjesztett/zart ter mindig adekvatabbnak bizonyul. (Vagy, ha eros
metafizikai elvkent akarja fenntartani, es ezt hajlando az adekvatsag
szukseges felteteleve megtenni, lenyelheti az ezzel jaro bekat. Ez a
beka meglehetosen nagy a kvantum-esetben, de hat pl. a kreacionistak
poziciojaval sem metafizikai a problema.)
  Vegul: azt, hogy mennyire lehet egyaltalan adekvatsagrol beszelni
akkor, amikor egy olyan, alapvetoen statikus matematikai strukturat
akarunk hasznalni egy olyan, alapvetoen dinamikus fogalom elemzesere,
mint az oksag, pedig legjobb csendben rakenni Reichenbachra es
tarsaira, es errol melyen hallgatni..
  Udv,

         Gy.B.

-- 
Balazs Gyenis
Department of History and Philosophy of Science, University of Pittsburgh
1017 Cathedral of Learning, Pittsburgh, PA 15260, USA
http://www.pitt.edu/~gyepi



More information about the MaFLa mailing list