[MaFLa] Fenomenológia_Műhely_A_ritmus_Moldvay_Tamás

Kenéz László kenez.laszlo at gmail.com
Sat May 22 13:45:42 CEST 2010


A Műhely a ritmus fogalma köré szerveződő tematikus sorozatának
következő alkalmán 2010. május 27-én, 17.00 órai kezdettel Moldvay
Tamás tart előadást "Mit várunk a ritmus filozófiájától?" címmel a
Filozófia Intézetben. Az előadás összefoglalója alább olvasható,
nyomtatható változata csatolva.

Időpont: 2010. május 27., csütörtök, 17.00 óra
Helyszín: ELTE BTK Filozófia Intézet (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.
"i" épület), Bence terem

Összefoglaló

"Mit várunk a ritmus filozófiájától?"

Moldvay Tamás

Előadásomban nem tézist szeretnék exponálni, hanem vitaindítóként
néhány meglehetősen heterogén stratégiai kérdést felvetni a ritmus
apropóján.

1. Mit várunk a ritmustól a fenomenológiában? Várhatunk-e többet a
ritmusképződés vizsgálatától, mint általában az értelemképződés
vizsgálatától? A ritmus azért lehet érdekes, mert olyan fenomén, amely
elválaszthatatlan saját keletkezésétől, ami nem puszta adódás egy
tudat számára, hanem sajátos aktivitás, olyan aktivitás, amely passzív
(passzív szintézis) és aktív (felismerő, reflektáló) mozzanatokból
áll, s amelyre nincs adekvát fogalmunk. Ha ezt a sajátosságot
foglaljuk össze a ritmika fogalmában (pl. Richir ezt teszi), úgy
tisztázandó a ritmus-fenomén és a ritmikai aktivitás - tehát e két
ritmus - különbözőségének a jellege, mértéke. De képes-e ezt tisztázni
a fenomenológia egymagában?

2. Vezessük be a következő nominális definíciót: ritmus =
gyorsasági-lassúsági viszonyokból fölépülő viszony. Ekkor Spinozánál
vagyunk, aki ezzel a motus et quietis rationis formulával definiálta a
természet bármely individuumát, vagyis testét, persze a ritmusra való
kifejezett utalás nélkül. Mindenesetre Spinozával lehetővé válik a
ritmus kérdését hatalmi/politikai dimenzióba helyezni, s egyben a
fenomenológiai módszer apolitikusságára is reflektálni. Spinozánál,
tehát a kanti antropológiai fordulat előtt, amikor a természet és a
politika még azonos elvek szerint működik (következésképpen a
természet által belénk rejtett művészet egyben politika is), a testek
egymás közötti kapcsolata a ritmusinjektálás (ritmus rákényszerítése
vagy fölvétele) lesz. Mi következik ebből a ritmusra nézve? Milyen
tanulságai lehetnek ennek a fenomenológiai vizsgálatra nézve? Hogyan
adunk számot a fenomenológiában arról, hogy vannak halálos ritmusok,
és mit jelenthet vajon a ritmuskészségünk fejlesztése? Milyen jellegű
az a haszon, amit a fenomenológiai ritmuselemzés nyújt?

3. A teremtő reflexiónak, melyben a keletkezés a múltbeli értelmekkel
interferenciában, a múlt és a jövő egymást keresztező horizontjában
zajlik, vajon nem a rémület, vagy Deleuze kifejezésével, az
elviselhetetlen az ellenképe? Mit jelent az, hogy a horizontok (vagy
akár a tudat) összeomlásán túl is marad ritmus? Minek a ritmusa ez?
Milyen az elviselhetetlen gondolkodás? Hasznos lenne itt Michaux-t is
bevonni ("Csak a fékek teszik a gondolkodást lassúvá és hasznossá. A
gondolkodás természetszerűleg iszonyatos sebességű, őrülten gyors..." ;
"Gondolatok, melyek nem térnek vissza önmagukhoz. Soha. Semmikor." H.
Michaux: Connaissance par les gouffres)
-------------- next part --------------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: FM_20100527_Moldvay.pdf
Type: application/pdf
Size: 35606 bytes
Desc: not available
URL: <http://phil.elte.hu/pipermail/mafla/attachments/20100522/db6ee530/attachment.pdf>
-------------- next part --------------
_______________________________________________
MaFLa - Hungarian philosophers' mailing list
Archives & Help: http://phil.elte.hu/mafla


More information about the MaFLa mailing list