[MaFLa] Meghívó -- Kripke, nov. 27.

Zvolenszky Zsofia zz207 at nyu.edu
Mon Nov 19 11:47:50 CET 2007


MEGHÍVÓ 

Az Akadémiai Kiadó a Filozófiai Írók Tára sorozat legújabb kötetének, Saul Kripke "Megnevezés és szükségszerűség" c. művének megjelenése alkalmából könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést rendez a kortárs filozófiai művek fordításáról. 

A kerekasztal résztvevői:

Erdélyi Ágnes
Farkas Katalin
Forrai Gábor
Simonyi András
Varasdi Károly

A vitát moderálja:

Bodnár István

Helyszín és időpont:
ELTE BTK Kari Tanácsterem
1088 Budapest, Múzeum krt. 4. A épület

2007. nov. 27., kedd, 14:00 - 16:00

A kötet 25% kedvezménnyel megvásárolható a helyszínen.

----------
A "Megnevezés és szükségszerűség" megjelenése sokak szerint a huszadik század második felének egyik legfontosabb filozófiai eseménye volt: Kripke művét sokan a korszak egyik legjelentősebb (ha nem a legjelentősebb) filozófiai műveként tartják számon, amely elsöprő hatást gyakorolt nemcsak a nyelvfilozófiára, de a metafizikára, az ismeretelméletre és az elmefilozófiára is.

Kripke kiindulópontja a Frege és Russell neve által fémjelzett elmélet, 
amely a tulajdonneveket határozott leírásoknak felelteti meg, ezen felül 
pedig kimondja: az a fregei Sinn egyik feladata, hogy meghatározza a 
tulajdonnevek referenciáját. A bevett névelméletek részletes kritikája során 
Kripke elhatárolja a szükségszerűség metafizikai fogalmát az aprioricitás 
ismeretelméleti fogalmától. Ezáltal újszerű választ adhatunk számos, 
korábban háttérbe szorított metafizikai kérdésre - például az emberek, 
dolgok, fajták és az elme természetével kapcsolatos kérdésekre. Az 
akcidentális és lényegi tulajdonságok megkülönböztetésével kapcsolatos 
ellenvetések hatástalanná válnak: amennyiben elfogadjuk, hogy például 
Nixonnak lényegi tulajdonsága, hogy ember, az aranynak pedig az, hogy fém, akkor el kell fogadnunk, hogy léteznek (metafizikailag) szükségszerű a 
posteriori állítások - jelesül a "Nixon ember" és "az arany az fém". Kripke 
szerint a merev jelölők közti azonosságállítások - közöttük például az elme 
és a test azonossága, már amennyiben elfogadjuk a test és az elme 
azonosságának tézisét -, valamint a tudományos azonosságok (például "a hő az molekulák mozgása") szintén a szükségszerű a posteriori igazságok közé tartoznak. Ezek az állítások egy általános ismeretelméleti kérdést is 
felvetnek, méghozzá az elgondolhatóság és a lehetőség viszonyával 
kapcsolatban: miért tartjuk elképzelhetőnek, hogy kiderüljön, hogy, az arany az nem is fém, miközben nem lehetséges, hogy ne volna fém? Kripke kötete alapvetően megváltoztatta az analitikus filozófia módszertanát, érvelési 
stratégiáját, és új irányt adott az elme és a test azonosságát állító 
tézisek körül folyó vitáknak.
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <http://phil.elte.hu/pipermail/mafla/attachments/20071119/cd9b9a80/attachment.html>


More information about the MaFLa mailing list