Fizikalista matematikafilozófia
(Physicalist Philosophy of Mathematics)

A matematikafilozófia standard irányzatainak rövid bemutatásán túl, a kurzus alapvető célja annak megválaszolása, hogyan adhat számot a fizikalizmus az absztrakt  entitásokról és struktúrákról. Fizikalizmus alatt a következő két metafizikai tézis melletti elkötelezettséget értem:

• Empiricizmus – A világról valódi információ csak a posteriori eszközök (tapasztalat) útján nyerhető.
• Fizikai redukcionizmus – A tradicionálisan fizikai létezőknek tekintett dolgokon kívül minden eliminálható az ontológiai képünkből.

A fizikalista matematikafilozófia nem tévesztendő össze a matematika fizikai realista (immanens realista) értelmezésével; ellenkezőleg, a matematika és a logika formalista felfogására épül - bizonyos értelemben a formalista matematikafilozófia radikális folytatása.
Meg fogjuk vizsgálni a fizikalista megközelítés konzekvenciáit olyan tradicionális matematikafilozófiai témákkal kapcsolatban, mint a Gödel-tételek, a Halting-probléma, vagy a logika  vs. halmazelmélet viszonyának kérdése. Mint látni fogjuk, erősen át kell értékelnünk a meta-matematikai és meta-logikai tételek episztemológiai státuszát.
Foglalkozni fogunk továbbá a tudományos elméletek mint parciálisan interpretált formális rendszerek szerkezetével és szemantikájának működésével.
Végül, látni fogjuk, hogy a logika és a matematika fizikalista értelmezése merőben új megoldásokat kínál a hagyományos racionalizmus vs. empiricizmus vitában felmerült problémákra.