David Bloor: A tudásszociológia erős programja

Mi a tudásszociológia?

• Szociológia: empirikus tudomány, tárgya az emberi társadalom, kultúra működése, okainak feltárása.
• A tudásszociológia fő kérdése: Miért változik a tudás?

Az erős program meghatározása

1. Okságinak kell lennie, vagyis azokkal a feltételekkel foglalkoznia, amelyek a vélekedés- vagy tudásállapotokat elõidézik. Természetesen a társadalmi tényezõkön kívül másféle okok is közrejátszanak a vélekedések elõidézésében.
2. Pártatlannak kell lennie igazság és hamisság, racionalitás és irracionalitás, siker és kudarc kérdéseiben. E dichotómiák mindkét oldala magyarázatot igényel.
3. Szimmetrikusnak kell lennie a magyarázat módjában. Ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznia, pl. az igaz és a hamis vélekedéseket.
4. Reflexívnek kell lennie. A magyarázó sémáknak elvben alkalmazhatónak kell lenniük magára a szociológiára is. Akárcsak a szimmetrikusság kívánalma, ez a követelmény is az magyarázatok általánosságát szolgálja. A kívánalom meglehetõsen nyilvánvaló, hiszen egyébként a szociológia saját elméleteinek egyértelmû cáfolata lenne.

Válaszok az erős programot ért tipikus támadásokra:

A tudás autonómiája

• Eszerint az álláspont szerint csak a tévedés szorul magyarázatra, vagyis a szimmetria tételét támadja. Lakatos szerint pl. meg kell különböztetni a tudomány belső, ill. külső történetét. Az előbbit egyfajta teleológia szabályozza: az ember gondolkodása természeténél fogva az igazságra irányul.
• Bloor: Okság és teleológia kizárják egymást, de nem lehet a priori módon választani közülük, épp ezért legitim a tudománytörténet oksági magyarázata is. E módszer további legitimitást nyer azáltal, hogy használata során működőképesnek bizonyul.

Az empirizmuson alapuló érv

• Létezik a megismerésnek olyan módja, mely kiküszöböli a kultúrális hatások torzításait: az érzékelés.
• Bloor:
  • ebből is származik tévedés;
  • külső hatásokra az érzékelés változik (pl. éhség);
  • Az empirista elmélet nem a tudás egészét írja le (a tapasztalat az ismeret forrása), mert "a tudás a valóságról alkotott kollektív vízió".

Az öncáfolat-érv

• Az erős program a mindenkori tudás bizonyosságát rontja le (relativizálja), így a sajátját is. Külső okok keresése egy tudományos felfedezés létrejöttében semmissé teszi annak logikai, "belső" összefüggéseit.
• Bloor: A tudásszociológia a felfedezés kontextusának "külső" tényezőit vizsgálja, és így nem zárja ki az igazolás ilyenektől mentes lehetségességét.

A jövőbeli tudáson alapuló érv

• A társadalomtudományok nem lehetnek okfeltárók. A változások okainak feltárása törvényekhez juttatna minket, melyek alapján előrejelezhető lenne a változás. A gyakorlat viszont az ellenkezőjét mutatja, pl. a történelemben nem figyelhető meg ismétlődés. A tudás változását leíró törvények felállítása pedig ahhoz a paradox helyzethez vezetne, hogy a törvényekből a jövőbeni tudástartalmaknak is levezethetőnek kéne lenniök.
• Bloor: Az, hogy eddig nem sikerült olyan törvényeket találnunk, melyek alapján magyarázni tudnánk a történelmet, nem jelenti azt, hogy ilyenek nem is lehetségesek. A történelmi mozgás szabálytalansága lehet, hogy csak látszólagos, mint ahogy a kopernikuszi fordulat előtt a bolygók mozgása is szabálytalannak tűnt.